29 igen, 16 nem, 7 tartózkodás mellett megszavazták pénteken a Szegedi Tudományegyetem alapítványi fenntartásba történő szervezését. A döntést egy két és fél órás vita előzte meg, mely során a felszólaló dékánok túlnyomó többsége támogatólag szólt a modellváltás mellett.
Információink szerint közel egy tucat egyetemi vezető, szenátus-tag gyűlt össze egy egyetemi irodahelyiségben, köztük Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, és Szabó Gábor korábbi rektor. A szenátus többi tagja online követte az eseményeket, szavazni is az interneten keresztül szavaztak.
Az első 15 percben nem kezdődött meg ülés, mivel a regisztrált 52 szenátusi tagból 4-en nem tudtak csatlakozni technikai okokból, így őket megvárták. Az 52 főre azért volt szükség, mert így a teljes szenátus 60%-a volt jelen, így kijelenthető volt a döntésképesség.
Az ülés végig a vagyonkezelő alapítványba való helyezésről szólt, a csütörtökön kiküldött előterjesztés napirendi pontja a következők voltak: szakmai indokai, előzményei; főbb célkitűzései; várható gazdasági, költségvetési és szakmai hatások; a koordináció eredménye; határozati javaslat, nyílt szavazás.
Pénteken reggel 8-ig lehetett egyébként hallgatóknak és oktatóknak regisztrálni, hogy élőben követhessék az eseményeket. Információink szerint 846 hallgató, és több mint 500 oktató jelezte részvételi szándékát, és több mint 1000 fő követte online az eseményeket.
Érvek, érvek, érvek és ellenérvek
Egy felszólaló szenátustag elsőként azt vetette fel, hogy amennyiben interneten szavaznak, nem lehet majd tudni, hogy ki szavazott igennel, ki nemmel, és ki tartózkodott (ellenben azzal, amikor személyesen szavaznak); Rovó azonban kijelentette, hogy a lezárulást követően mindenki szavazata látható lesz.
Rovó az elején arról beszélt, hogy az oktatóknak beígért bértömegnövelést a többi egyetemi dolgozó számára is megpróbálják majd elérni, a fenntartó segítségével vagy önerőből. Elmondta, hogy a konzisztórium (ez az állami felsőoktatási intézményekben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából működő egység, melynek öt tagja van, három tagot delegál az illetékes miniszter, valamint hivatalból tag a rektor és a kancellár) támogatja a modellváltást, arról ugyanakkor nem szólt, hogy az EHÖK például 91%-kal elutasítja azt. Rovó külön kiemelte, hogy az egyetem vezetése a modellváltás pártján van, de a döntést a szenátus hozza meg. Arra kérte a tagokat, hogy az egyetem érdekeit vegyék figyelembe. Mint fogalmazott, hordoz veszélyeket a modellváltás, de annak elmaradása még nagyobbakat. Ismertette, hogy a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem is igennel szavazott, majd azt mondta, ha megtörténik az átalakulás, régóta várt fejlesztések indulhatnak el.
Rovó ezt követően ismertette, milyen veszélyeket lát. Szerinte a szenátus döntésjoga nem fog csorbulni; elbocsájtások nem várhatók az álhírekkel szemben, ellenben béremelés lesz; és a munkavállalók jogai sem kerülnek rosszabb helyzetbe attól, hogy nem lesznek közalkalmazottak.
A kuratóriumi tagokról is szólt: a mindenkori rektor tag lesz, de említett bizonyos gazdasági szereplőket is, akik szerinte régóta segítik az egyetemet.
A rektor azt mondta, reálisnak tartja, hogy az SZTE tíz éven belül visszakerül a világ 400 legjobb egyeteme közé,
majd átadta a szót a kancellárnak. Fendler is propagálta a modellváltást: azt mondta, lényeges szempont, hogy tudják emelni a fizetéseket, ez pedig a modellváltás után jöhet el. Szerinte nem lenne jó, ha azért csökkenne ismét a hallgatók száma, mert nem tudják fizetni az oktatóikat. Beszélt arról, hogy a folyamatosan csökkenő hallgatószámú karok (pl. ÁJTK, TTIK) létszámát is emelkedő pályára lehetne állítani.
Szerinte az, hogy egy kar veszteséges vagy nyereséges-e, nem attól függ, hogy mit tesznek, hanem hogy az alapvetően mennyire keresett szakmát tanít. Kiemelte, hogy öt kar van, amelyek inkább kivesznek a kasszából:
- Állam- és Jogtudományi Kar
- Bartók Béla Művészeti Kar
- Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
- Mezőgazdasági Kar
Döbör András dékán szerint nem helyes számokat jelenítettek meg a JGYPK veszteségével kapcsolatban, mert 300 millióval több szerepel ott. Fendler Judit azt mondta, ez azért van, mert a 2017-es adatokat bár nem jelenítették meg külön, beleszámolták a végeredménybe. Rovó javasolta, hogy ebbe most ne menjenek bele, mert ez a lényegen nem változtat.
A kancellár beszélt arról is, hogy ha váltanak, elérhetővé válik egy óriási eu-s újjáépítési forrás, melyből többek között a zeneművészeti épületet is tudnák felújítani, illetve említette, hogy bár már tervezik a jogi kar rendbeszedését, forráshiány van, amit innen tudnának fedezni.
Ezt követően Szajbély Mihály szólalt fel: egyetért azzal, hogy a mostani döntés hosszú távra hat majd ki. Mint fogalmazott, fenntartja a legutóbbi szenátusi ülésen általa hangoztatott érveket. Ezeket ide kattintva lehet elolvasni. Veszélyes útnak véli a modellváltást, mert az egyetem saját kuratóriumának rabjává válhat. Mint mondta, ha mégis így döntenek, kulcskérdés a kuratórium összetételére vonatkozó garanciakérés. Szerinte nem zárható ki, hogy hozzáértő, jó emberek ülnek majd a kuratóriumban, de mivel 40 évet élt a Kádár-korban, fél, hogy ez nem így fog történni, és a hatalom visszaél majd helyzetével. Úgy véli, hogy a kormányban is vita van erről, és az alapítványba való kiszervezés az egyik fél fegyvere. Erre utal szerinte, hogy 2020 nyarán még Palkovics László is azt mondta, nem kell a tudományegyetemeket modellváltatni. Kérte, hogy hozzászólásának szövegét csatolják a jegyzőkönyvhöz.
Rovó azzal válaszolt, hogy ő is a Kádár-rendszerben kezdte pályáját; van, amiben egyetért a professzorral, és van amiben nem. Rovó szerint ezt a vitát most nem lehet eldönteni, majd Szabó Gábort szólította.
A volt rektor azt mondta, vitatható a modellváltás módszere, de azt kérte a szenátustól, hogy fontolják meg az érveket, mert ha nem akarnak dönteni most, azzal is nemmel szavaznak. Kifogásolta, hogy bizonyos, a modellváltást ellenző csoportoktól olyan leveleket kapott, hogy amennyiben igennel szavaz, az megkérdőjelezi gerincének létezését. Értelmiségi kommunikációt kért.
Szabó Gábor javasolta a modellváltás megszavazását. Szerinte vitathatatlan előnyöket sorol az előterjesztés, és megpróbálja a kezelni a vitathatatlanul létező kockázatokat. Az ugyanakkor szerinte sem volt jó, hogy ennyire sietve zajlottak az események.
Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes szerint az egyetem piaci szereplővé válása lehetőséget adna arra, hogy az autonómia nemhogy csökkenjen, de növekedjen, hiszen az egyetemek így saját bevételre tehetnének szert, amit saját magukra fordíthatnak.
A dékánok nagy többsége a modellváltás mellett
Kovács Péter GTK-dékán szót kért, s ismertette, hogy összdolgozói szavazást tartottak: 85 főből 70 szavazott: 4-en támogatták a modellváltást, 12-en tartózkodtak, 54-en nem támogatták. Sérelmezte, hogy a részleteket csak a döntés meghozatala után tudhatják meg, és az idő is kevés volt. Ezt a kérdéskört szerinte ennyi idő alatt nem lehetett körüljárni. Hozzátette, hogy a kar által delegált szenátorok nem fogják támogatni a modellváltást.
Kemény Lajos egyetemi tanár (ÁOK), az orvostudományok doktori képviselője úgy véli, az átalakulás jó irányú változásokat hozna. Szerinte bár lehetne várni a döntéssel, ha így tennének, az élet elmenne mellettük. Egy esetleges nem-döntéssel szerinte óriási kockázattal járó hátrány jönne az SZTE életében, és a többi tudományegyetem lehagyhatná a szegedit.
Lázár György ÁOK-dékán is úgy gondolja, hogy most meg kell hozni a döntést. Azt mondta, kötelességének érzi, hogy támogassa a modellváltást a kar és az egyetem fejlődése érdekében. Hozzátette, reméli hamarosan a kar és az SZTE is felveszi Szent-Györgyi Albert nevét.
Lengyel Csaba egyetemi tanár, elnök (SZAKK), a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ választott képviselője is azzal érvelt, hogy pénzt hozhat az egyetemre a modellváltás, így azt érdemes megszavazni. Késlekedésben a veszély, fogalmazott.
Horváth Dezső TTIK-dékán többedikként szólalt fel, támogatva a modellváltást.
Széll Márta stratégiai rektorhelyettes arról beszélt, hogy kiaknázandó lehetőséget előtt állnak, és nehéz – szinte lehetetlen – a jelenlegi modell mellett külső befektetők bevonása a fejlesztéseikbe. Mint mondta, a modellváltást követően mentesülnének az államháztartási törvény alól, és így az akadályok elgördülnének. Legmélyebb meggyőződése, hogy az egyetemi autonómia kiszélesedik, és a kutatás-fejlesztések is a társadalom számára úgy hasznosulhatnának, mint Karikó Katalin vakcinája.
Zupkó István egyetemi docens, dékán (Gyógyszerésztudományi Kar) azzal a felütéssel kezdte beszédét, hogy olyat oszt meg a szenátussal, amit eddig nem hallottak még. Elmesélte, hogy felemelő érzés volt megtapasztalnia az elmúlt hetek során, ahogyan a kari tanács képviselői olykor emocionális diskurzus során vitatták meg a lehetőség üzenetét. Szerinte itt többről van szó, mint ígéretekről, hiszen javarészt folyamatban levő fejlesztésekről beszélhetünk, de vonzónak tartja a hallhatókat közvetlenül befolyásoló perspektívákat is. Mint mondta, úgy érzi, mintha állnának a kikötőben, és azon filóznának, hogy az induló nagy hajónak tetszik-e a festése. A modellváltás támogatásáról biztosította a szenátust saját és kollégái nevében is.
Rovó László üdvözölte a bejelentést, és hozzátette, hogy szerinte sokan szeretnének a hajón rajta lenni.
Ezt követően Kincsesné Ágoston Zsuzsanna kapott szót, ő – mint klinikai főorvos (SZAKK), a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a Közalkalmazotti Tanács tagjai közül választott, egyéb (nem oktatói, kutatói, tanári) munkakörben foglalkoztatottak képviselője – ismertette, hogy a Közalkalmazotti Tanács január 21-én online tárgyalt az ügyben. A szenátuson aggodalmát fejezte ki többek között az egyetemi autonómia, a szenátus és az érdekegyeztetés szintjének megmaradása; a kuratórium összetételére vonatkozó; a közalkalmazotti státusz megszűnése; illetve az egyes megszűnhető karok és szakok kérdésében. Aggodalmaik ellenére azonban bíznak abban, hogy az egyetem vezetése figyelemmel lesz ezek felől, s így tanácsuk egyhangúlag támogatta a modellváltást.
Bíró István, a Mérnöki Kar dékánja arról beszélt, hogy sok ideje dolgozik vezetőként, de eddig olyan nem volt egy döntés alkalmával sem, hogy minden információ rendelkezésre állt volna. Szerinte modellt kell váltani, és útközben korrigálni, amennyiben szükséges.
Nátyi Róbert, Bartók Béla Művészeti Kar dékánja ismertette, hogy előző nap kari tanácskozást tartottak, ahol őt is meglepte az eredmény: egy emberként támogatják a modellváltást.
Gyenge Zoltán BTK-dékán szerint azért veszteséges karuk, mert a bölcsészet nagyon alulfinanszírozott, és kutatásoktól, fejlesztésektől is elesnek. Azt mondta, hogy a kar egészét érintő kérdésekben a dékán a kari tanács véleményét kell, hogy továbbvigye. Ennek figyelembe vételével bejelentette, hogy nemet mondanak, de nem a modellváltásra, hanem annak módjára. Biztosította azonban a szenátust, hogyha átmegy a döntés, akkor ők is ezért fognak dolgozni.
Ormándi Katalin EHÖK-elnök szerint nem szerencsés, hogy a dékánok úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem veszik figyelembe a karon hallgató tanulókat. Mint mondta, az EHÖK szavazati jogú szenátusi tagjai az egyetemisták álláspontját is tekintve döntenek majd.
Döbör András JGYPK-dékán ismét szót kért, hogy ő is ismertethesse karuk döntését. 13 elutasít, 5 támogat vokssal leszavazták a modellváltást. Az elutasítás ily foka Döbört is meglepi, de szerinte ok, hogy kevés információ állt rendelkezésre, és ígéretekben kellene bízniuk.
Törőcsikné Görög Mária dékán (Állam- és Jogtudományi Kar) ismertette, hogy karuk 3 igen, 22 nem és 4 tartózkodás szavazással véleményt nyilvánított, s ő is ezt fogja képviselni.
Rovó László erre válaszul azt mondta, ha nemmel szavaznak, akkor a szolidaritási alapon érkező kari támogatások csökkenni fognak, és nem azért, mert nem akarják adni majd, hanem mert nem lesznek.
Baráth Zoltán, a Fogorvostudományi Kar dékánja úgy fogalmazott, hogy
az Excalibur a rektor kezében van,
és reméli, hogy nem száz, hanem kétszáz százalékban fogja képviselni az egyetemet. Fontosnak tartja, hogy helyi emberekről van szó (mint kuratóriumi tagok), akiknek később is a szemébe lehet nézni. Megköszönte, hogy szót kapott, és kijelentette, ellenvélemény nélkül alakították ki véleményüket. Erőt, energiát és tisztes helytállást kívánt Rovó Lászlónak.
A rektor erre azt felelte, nemigen szokott kardokkal hadonászni, de köszöni a bókot.
A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar főiskolai docense, Jancsák Csaba úgy látta, hogy elárasztották a rémhírek az egyetem közösségét az utóbbi időben. Szerinte kellő mennyiségű információt kaptak, és ezt fontosnak titulálja. Azt monda, támogatják a tárgyalások megkezdését, mert szerinte erre nem szabad már az elején fityiszt mutatni. Ő is jó egészséget kívánt.
Irinyi Tamás egyetemi okleveles ápoló (SZAKK), egyéb – nem oktatói, kutatói, tanári – munkakörben foglalkoztatottak képviselője azzal kezdte beszédét, hogy közölte, nagyjából 5000 hallgatót képvisel, akiket e-mail-ben kérdezett meg arról, mi a véleményük. 4% támogatja a modellváltást, 62% pedig elutasítja. 32% azt mondta, támogatja akkor a modellváltást, ha érintetlen marad a szenátus jogköre.
Rovó erre azt reagálta, hogy annak függvényében, hogy hogyan fogalmaznak meg egy kérdést, nagyon könnyű befolyásolni a lehetséges válaszokat.
Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes szerint nehéz helyzetben van az egyetem, mivel kommunikációjuk során rendszeresen kell a fenntartótól engedélyt kérni. Nehézkesnek látja a hirdetések közbeszerzését is. Ezek szerinte a modellváltással jóval egyszerűbbek lennének. A hallgatótoborzás terén is nyilvánvaló javulást vizionál. Ezt követően az Állatorvostudományi Egyetem rektorának, Sótonyi Péternek szavait idézte, azt kifejezve, hogy sikeres lehet a modellváltás, és könnyebbé teheti az egyetem életét.
Szavaztak, de nem volt tiszta, hogy pontosan miről
A vita megközelítőleg két és fél órán át tartott, ezt követően Szabó Gábor foglalt össze. Azt mondta, arról egyeztettek Palkovics László ITM-miniszterrel, hogy csak akkor kéri az egyetem a modellváltást, ha a kért feltételek teljesülnek. Ha a miniszter akár a szavazás után azt mondja, hogy nem tudja ezeket teljesíteni, nem lesz modellváltás.
Ezt követően Rovó bejelentette, hogy szavazni fognak arról, hogy az általuk beadott, módosított előterjesztést szavazzák-e majd meg. A rektor javasolta, hogy igennel voksoljon mindenki. Szajbély Mihály ekkor jelezte, hogy ő szót kért nemrég, de nem kapott. Rovó nem adta meg a szót, de közölte, hogy ha nem szavazzák meg az első változatot, akkor kaphat szót.
Mint a rektor mondta, most nem a modellváltásról szavaznak, hanem arról, hogy melyik előterjesztés alapján szavaznak majd róla. Többen ugyanakkor közbeszóltak, hogy ez nem így van, majd Dömötör Máté jogi, igazgatási és humánpolitikai főigazgató ismertette, hogy mi kerül szavazásra: a megküldött napirendben szereplő előterjesztés, a tegnap ugyancsak a rektor és a kancellár által előterjesztett módosító és kiegészítő javaslat, valamint az 5. pont módosítása, melyet ma a rektor szóban tett (az előterjesztés 5. pontjából kikerül a fontolja meg azt, hogy, és a helyére a szenátus döntése nélkül ne adja át a fenntartói jogokat kerül).
Szavaztak, majd bejelentették, hogy a szenátus 29 igen, 16 nem, 7 tartózkodás mellett mivel megszavazta az első indítványt, így módosítót nem kell szavazni. Ezt követően Rovó a szenátusi ülést bezárta, előtte azonban még Szajbély szót kapott. Rendkívüli módon nehezményezte, hogy a szavazás után kapott csak szót, amikor a szavazásról szeretett volna érvelni, és méltatlannak nevezte Rovó döntését. A rektor azt mondta, elég ideig vitáztak korábban, és mindenkinek csak két lehetősége volt hozzászólni. Szajbély azt felelte, ő kifejezetten Dömötör Máté Szajbély módosításaihoz fűzött megjegyzéseire akart reagálni, így érthető, hogy ahhoz korábban nem tudott volna hozzászólni.
Alább látható, hogy ki mire ikszelt:
A Veritas Virtus Libertas csoport mindössze annyit írt Facebook-oldalára, hogy „Az SZTE minden garancia nélkül elesett. Szajbély professzor úr elhallgattatva”, illetve hogy „Vannak, akik nem tudnak méltósággal veszíteni. Rovó László méltósággal nyerni se tud.”
Nyitókép: Szegedi Tudományegyetem / Facebook