Mi is írtunk arról még áprilisban, hogy a gödi Samsung gyár mintájára épp Algyőből lehet a második különleges gazdasági övezet. Ezzel a kormány gyakorlatilag elveszi a településektől a bevételeik nagy részét, kivéreztetve vagy éppenséggel kiszolgáltatott helyzetbe hozva ezzel őket. Azonban ez még csak a kezdet, a kormány május 12-én az éj leple alatt most új módosító javaslattal állt elő.
Különleges gazdasági övezetek kijelöléséről nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – vette észre az Atv.hu. Ez a törvényjavaslat azt a kormányrendeletet egészíti ki és módosítja, amivel szűk egy hónapja a veszélyhelyzetre hivatkozva Göd ipari parkjának adóbevételeit irányították át a fideszes többségű Pest megyei önkormányzathoz. A településen működik a Samsung-gyár, amely adók formájában a város bevételeinek harmadát biztosítja. Ahogy a törvényjavaslatban áll, a kormány rendeletileg (vagyis tetszése szerint) jelölhet ki különleges gazdasági övezeteket, amelyeket a települési önkormányzatok mindenestül (tulajdonilag, közigazgatásilag, adóügyileg) elveszítenek, ezek a területek a megyei önkormányzatokhoz kerülnek át. Mivel a módosítás az önkormányzati törvényt is érinti, kétharmad kell az elfogadásához – ez viszont aligha jelent majd gondot.
Szintén hasonló, ha nem rosszabb arányokról beszélhetünk Algyő esetében is, ahol a Vásárhely24 “információi” szerint a Mol telephelyét is érintően jöhet létre a következő különleges gazdasági övezet a koronavírus-járványra hivatkozva. Algyőnek a MOL 800 millió és 1 milliárd forint közötti iparűzési adót fizet. A módosítás előtti napon videóüzenetben beszámoló Molnár Áron polgármester szerint az év elején elfogadott 2020-as algyői költségvetés 2,4 milliárd forintos bevétellel számolt, ebből 1,3 milliárd lett volna a MOL Nyrt. befizetése. Ekkor még szerinte „Algyő nem felel meg a jogszabályban leírt feltételeknek. Itt – a gödi Samsung beruházással ellentétben – nem indult, nem zajlik 100 milliárd forintosnál nagyobb állami támogatással létrejövő beruházás. Továbbá a MOL és a többi, helyben működő cég nem számít Csongrád megyei viszonylatban sem a legnagyobb munkaadónak, emellett országos szinten az algyői iparűzési-adóbevétel nem tartozik a legjelentősebbek közé.”
Csakhogy a másnap éjjel megjelent új rendelet több ponton is változást hozott, épp az állami támogatási összeg terén. A korábbi változat szerint a különleges gazdasági övezetek kijelölésének feltétele többek között az, hogy a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és legalább 100 milliárd forint teljes költségigényű beruházás legyen a területen. Ez annyiban módosult, hogy ezúttal már
ötmilliárd forintig vitték le a beruházások értékhatárát a különleges gazdasági övezet létrehozásához,
ilyenből pedig sokkal több van. A kormánynak ugyan a javaslat értelmében a rendeleti kijelölés előtt ki kell kérnie az érintett önkormányzatok véleményét, a beleegyezésükre azonban nincs szükség, így akár az önkormányzatok akarata ellenében is elvehet tőlük területeket. Ahogy a HVG megjegyzi, a törvényjavaslat a megyei jogú városokat külön nem említi. Mivel az önkormányzati törvény (Mötv.) azokat települési önkormányzatként definiálja, értelemszerűen a megyei jogú városokra is vonatkozik minden – tehát a kormány azoktól is átadhat területeket a megyei önkormányzatoknak.
A törvényjavaslat indoklása szerint „a szabályozással a cél a kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása, a munkahelyek megőrzése és újak létesítése olyan elkülönített területek létrehozásával, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a gazdasági tevékenységhez. A különleges gazdasági övezetek hatása túlmutat a települési önkormányzatok határain, a törvényjavaslat szerinti megoldás arányosabb pénzelosztást tesz lehetővé a megyén belül, arra tekintettel, hogy az ilyen övezetben megvalósuló beruházások nem csupán egy településen, hanem akár a megye egész területére fejtik ki hatásukat” – olvasható. Kérdés eddig miért nem volt ennyire sürgős az egyenlőtlenségek felszámolása a megyéken belül.
További érdekes, bár az önkormányzati választások eredményeinek tükrében semennyire sem meglepő mintázat az, hogy mind Algyő, mind Göd ellenzéki vezetésű. Utóbbi épp a legutóbbi választásokon vált azzá. Az nem érv, hogy Gödön az új beruházás miatt kellett ezt meglépni, mert egyelőre Algyő esetében ilyenről nem tudni, legalábbis a fent említett korábbi, 100 milliárdos értékhatárhoz köthetően (természetesen Algyő esetében még nem hivatalos a dolog, csak híresztelés). A kormány egyébként nem csak az iparűzési adókat vonta el az önkormányzatoktól, hanem többek között a gépjárműadót is, valamint az összeomlott turizmus, autóipar, az ingyenessé tett parkolás sem segít a helyzetükön. Szeged esetében Botka László polgármester már 5 milliárd forintos kiesésről beszélt legutóbb.
Mindezek alapján számos önkormányzat adóbevételeinek nagy része kerülhet át a megyei önkormányzatokhoz – többek között Szegedé is. Ez még ugyan csak spekuláció (mielőtt elvisz a rendőrség álhírek terjesztése miatt), de nem nehéz elképzelni annak függvényében, hogy a fenti feltételeknek legalább egy terület megfelelne. Többek között ilyen lehet a jelenleg ugyan csúszásban lévő, de hamarosan elinduló Pick beruházás is. Ez valószínűleg bőven megüti az 5 milliárdos értékhatárt, valamint hiába csupán költözésről van szó, a gyár ezzel bővülne is, valamint Szeged egy jelentős, úgynevezett “nagyadózót” veszítene el vele. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük az önkormányzatot, hogy mekkora realitása van egy ilyen forgatókönyvnek. Amint válaszoltak, arról külön cikkben beszámolunk.
Nyitókép: Ruzsa István / honvedelem.hu