Nagyüzemben megy a műanyagégetés a Tisza-parton, tízméterekre a futóktól

Mindenféle zavar nélkül folyt az elmúlt időszakban a műanyagégetés egy szegedi tisza-parti fatelepen olvasónk szerint. Amikor futás közben rájuk szólt, egyik napról a másikra eltűntek a nyomok, de akár régebb óta is fennállhatott a jelenség, amely morálisan és törvényileg is kifogásolható. A rendőrségre bejelentés nem érkezett mindeddig.

Róbert párjával Alsóvároson él, és gyakran járnak futni a Tisza partján húzódó árvízvédelmi töltésre, a medencés kikötő és Belváros között. Az elmúlt hetekben azonban többször is arra lettek figyelmesek, hogy a Tisza teherpályaudvar egykori raktáraiban üzemelő fatelepen tartózkodók mindenféle tűzre nem való holmit égetnek.

„Tegnap még itt félig égett bútorok, műanyagdarabok, fahulladék, meg minden amit el tudsz képzelni. Vegyes hulladékot is dobtak a tűzre sokat, műanyag zsákokban” – írta, s hozzátette, kétszer is szólt, hogy ezt nem kellene. Mint mondta, ezt követően egyik napról a másikra nyoma veszett az elégetett dolgok maradékának.

Arról már korábban is írtunk, hogy miért baj, ha valaki nem megfelelő tüzelőanyagot használ, esetleg elsősorban műanyagot éget. 2019 decemberében a katasztrófavédelem szervezett lakástűz-bemutatót, amely során egy konténernyi műanyagholmit égettek el százak előtt; akkor ezt írtuk az eseményről és a jelenségről: a műanyag bár valóban szénszármazékokból készül, tehát első blikkre annyira kéne károsnak lennie, mintha megszagolnánk a hónunk alját, gyártás közben mindenfélét hozzákevernek – lágyítószerek, tűzálló anyagok, fényvédők, stabilizátorok, hálósítók, feldolgozást segítő és ütésállóságot javító anyagok stb. –, amik viszont korántsem annyira egészségesek, sőt.

Mivel nem vagyok szakember, idézek olyat, aki tudja miről beszél: „a műanyagok égésekor mérgező anyagok szabadulnak fel. Ezek egészségkárosodást, nagy koncentrációban akár azonnali halált is okozhatnak”. Az építőiparban megkerülhetetlen PVC égetésekor például egyenesen olyan anyagok kerülnek a levegőbe, mint az első világháborúban harcigázként alkalmazott foszgén, vagy a rákkeltő vinil-klorid, illetve a szintén nagyon egészségkárosító dioxinok.

Így néz ki a hely a levegőből: középen a töltés, attól jobbra, a leégett és az első ép csarnoképület között a “tetthely”. Fotó: Google Maps

A töltés ráadásul sokak által kedvelt rekreációs helyszín, elsősorban hétvégén, de más napokon is sokan járnak ide kutyát sétáltatni, futni, kerékpározni, vagy akár csak sétálni. „Szénfekete füst, ők meg onnan hátulról a fotelkékből kényelmesen nézik, ahogy a gyalogosok meg a futók szívják a mérgüket, majd mennek és rádobnak még egy zsákkal. A héten már kétszer szóltam, hogy talán nem kéne” – mesélte Róbert.

Az üggyel kapcsolatban természetesen megpróbáltunk kapcsolatba lépni a fateleppel, de nem válaszoltak levelünkre. Megkeresésünkre a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság azt mondta, nem érkezett hozzájuk bejelentés az ügyben.

Ha valaki műanyagégetést tapasztal környezetében, arra is van megoldás, bár nem mindig a legegyszerűbb a folyamat. A CivilVerőce szervezet szerint érdemes elsősorban beszélni az elkövetővel, és tájékoztatni a veszélyekről, felelősségről, meg kell próbálni szép szóval megelőzni a további bajt.

Ha ez nem jön össze, fényképezzük/videózzuk le a szabálysértést úgy, hogy ne csak a füst, hanem az elégetett anyagok is látszódjanak, hogy egyértelműen be lehessen azonosítani az égetett tárgyak alkotóit. Ez egy esetleges hivatalos bejelentés során bizonyítékként szolgálhat, rövidítheti és egyszerűsítheti a hatósági eljárás folyamatát. Érdemes ilyenkor dokumentálni az eset részleteit minél nagyobb pontossággal, többszöri előfordulás esetén naplót írni.

Ha a szép szó nem használ, jelentse az esetet a rendőrségnek. Lehetőség szerint első körben ne a helyi rendőrséget, hanem a 107 vagy a 112 központi számot hívja, ahol bejelentése rögzítésre kerül és a későbbiekben könnyebben visszakövethető. A helyi járőrt a központi számon tett bejelentés alapján a központ fogja utasítani a helyszíni szemlére. A civil szerveződés hangsúlyozza, hogy igenis fontos, hogy minél többen jelentsük az ilyen eseteket, mert annál nagyobb esély van így a változásra.

Száll a szennyező, veszélyes füst a Dóm téren át a belváros többi része felé 2019 decemberében. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Kültéri, nem magánterületi illegális égetés esetén a tűzoltóságot hívjuk, mert ők nemcsak levegőtisztasági, hanem tűzvédelmi bírságot is kiszabhatnak. Illegális égetésnek számít a műanyagégetés minden formája, de a nem engedélyezett időszakban vagy helyszínen végzett avarégetés is.

A járási kormányhivatalt is értesíthetjük, de tudnunk kell, hogy a hivatal munkatársainak nincs jogosítványa arra, hogy magánterületre belépjenek, vagy a hulladékégető személyazonosságát felvegyék. Tehát a hatóság munkáját az könnyíti meg, ha a rendőr veszi fel a jegyzőkönyvet, ideális esetben egy rendőr és egy kormányhivatali munkatárs/tűzoltó is jelen van – így az égetés bizonyítása, az ingatlanra-épületbe bejutás és az elkövető azonosítása nem okoz problémát. A vegyszerek égetése egyébként nem csak levegővédelmi, egészségügyi hanem tűzvédelmi értelemben is veszélyes, hiszen ezen anyagok kémiai reakcióját az égetést végző nem feltétlenül látja előre.

Ha sem az elkövetőkkel folytatott párbeszéd, sem a rendőrségi bejelentés nem hoz változást, fényképeinket és helyszíni jegyzőkönyveinket csatolva írjunk panaszt a kormányhivatal illetékes környezetvédelmi osztályának/felelősének. És ha még ez sem juttat sikerre, az ombudsman segíthet.

 

Nyitókép: olvasónk / Szegeder