A Várnegyedben és a budapesti belvárosban a legjobb élni, míg vidéken ugyanez Egerről és Veszprémről mondható el, derült ki az Otthon Centrum nemzetközi trendek alapján felállított rangsorából, amely a 20 ezer főnél népesebb városokat életminőség szempontjából listázta. A legnagyobb hazai városokat tekintve – Budapestet nem számolva – Pécs után Szeged a legélhetőbb település.
Az Otthon Centrum 2020-ban ötödször készítette el, hogy hol jó élni Magyarországon és miért vonzóbb az egyik régió a másiknál. A rangsor a 20 ezer főnél népesebb városokat életminőség szempontjából listázta: az életminőség-indikátor érték számításakor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a háziorvosi ellátást, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatás és az ingázás statisztikai mutatószámaiból képzett adatokat rangsorolták.
A tanulmány szerint a tavalyi listához képest nincs lényegi elmozdulás, az első kilenc helyen továbbra is kizárólag fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi listát az I. és az V. kerület vezeti 84 és 83 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak. Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek (II., XI. és a XII.) 63-72 százalékos eredménnyel. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek elsősorban a foglalkoztatottságban erősek. A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 38-43 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.
A vidéki települések közül Veszprém és Eger értékei a legjobbak (61 százalék), ám ennek elsősorban az az oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben a szegmensben). A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (56 százalék) alig maradt el Szeged (55 százalék), illetve Debrecen és Győr (54 százalék). Ugyanakkor a tavalyi rangsorban kicsit gyengébben szereplő Miskolc javított pozícióján (51 százalék). A megyei jogú városok többsége 47-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (47 százalék). Ezt valamelyest magyarázhatja, hogy ezek olyan városok, amelyek bár megyei joguk miatt szerepelnek a listán, mégsem annyira fejlettek, hiszen nem megyeszékhelyek.
Ha a legnagyobb, Budapesten kívüli magyar városokat nézzük, akkor a következőképp áll a lista:
- Pécs
- Szeged
- Debrecen és Győr
- Miskolc
És hogy mi az életminőség-indikátor? Az érték számításakor az egészségügyi, oktatási, foglakoztatási és népmozgalmi mutatószámokat vették figyelembe. A városok egymáshoz viszonyított helyzete a különböző mutatók maximumának százalékában került kifejezésre. A városok maximumhoz képest elért százalékos értékének átlagából alakult ki a városi rangsor. A lakásárak tekintetében pedig a KSH által a társasházi lakások átlagos négyzetméterárára vonatkozó statisztika volt az összehasonlító szempont. A felmérésében a 20 ezer főnél népesebb várások vettek részt.
Nyitókép: Szűcs Dániel / Szegeder