Múlt hétre teljesen kiszáradt a Pusztaszer mellett elterülő 0,6 négyzetkilométeres Dongér-tó – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja Facebook oldalukon.
A csoport szerint ez egyértelmű jele a klímaváltozásnak Csongrád megyében. Tapasztalataik szerint ugyanis többször előfordult már, hogy a szikes tóból elpárologjon a víz, ez általában minden 8. év augusztusában előfordul, de arra emberemlékezet óta nem volt precedens, hogy áprilisra már csak por legyen a víz helyén.
Ez persze nem azért hatalmas probléma, mert nem lehet majd kellemesen sétálgatni a tóparton, esetleg nevetgélve vízibiciklizni, sokkal inkább aggasztó, hogy ilyenkor madarak tömegeinek kellene költenie a tónál.
„Nagyon nagy veszély fenyeget. Önmagában nem az a probléma, hogy kiszáradt egy szikes tó a Szeri-pusztán, hanem az, hogy ez egy ijesztő folyamat kezdetének tűnik” – mondta Tokody Béla, a csoport vezetője a Délmagyarországnak.
A tó környékén levő madárrezervátum fokozottan védett és több, mint 220 madárfajnak ad otthont, ide értve olyan különleges fajokat is, mint a gulipán, a piroslábú cankó, a nagy gonda vagy a gólyatöcs, ami 2019-ben az év madara.
A környék más tavainál, például a kardoskúti Fehér-tónál is hasonló a helyzet, a szakember szerint ennek oka a kevés csapadék.
„Télen és tavasszal sem volt értékelhető mennyiségű csapadék, csapadék híján pedig nincs belvíz, a talajvíz szintje is erősen lecsökkent, azaz a speciális életközösségeknek helyet adó sziki vizes élőhelyeknek nincs vízutánpótlásuk. Nemcsak a Szeri-puszta gyepei, szikes tavai száradtak ki, sajnos ez a jellemző a teljes Duna-Tisza közére, sőt a kardoskúti Fehér-tóra is. Több tízezer hektáron szűnt meg ezeknek a madaraknak a költőhelyük. Emiatt a populáció jelentős csökkenése várható az egész Dél-Alföldön” – mondta.
Azt egyelőre nem tudni, a madarak hol fogják átvészelni a nyarat ha nem lesz elegendő csapadék. Ha szerencséjük van áttelepülnek mesterséges vízborítású élőhelyekre, mint amilyen a mórahalmi Nagyszéksós-tó, de mivel itt koncentrálódna több kiszáradt tó populációja is, jelentősen csökkenhetnek életkörülményeik.
Tokody szerint van esély arra, hogy helyreálljanak a tavak, de ehhez kitartó esőzésekre lenne szükség.
Nyitókép: a kiszáradt Dongér-tó. Fotó: Bálint Dénes / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoport