Tényleg lebontják az ikonikus Sóházat?

Röviden: nem. Hosszabban: az elmúlt hetekben több csoportban is megjelentek olyan posztok képekkel illusztrálva, hogy bontják a volt Sóház védett épületét. Tényleg lebontják, vagy csak megbontják és felújítják? Ha az utóbbi, akkor mi lesz ott, hogy fog kinézni, mi lesz az épület sorsa? Ennek jártunk utána.

Már a bontások megkezdésének idején, ezen posztok előtt is tudható volt bizonyos fórumokról, hogy nem bontják el és nem egy színtelen-szagtalan társasház lesz a helyén egy zsugori befektető által, hanem eredeti állapotához méltó módon felújítják és modernizálják az egykori Sóház épületét. Mi azonban nem találtuk kielégítőnek az itt-ott fellelhető információkat, ezért jobban utánajártunk és rákérdeztünk a dologra a Tér és Forma Építész Irodánál, ahol a felújítás építész-tervezője, Vesmásné Zákányi Ildikó sietett segítségünkre és küldött hozzá anyagot.

 

Miért Sóház a neve?

Szeged történetében a só rendkívüli fontosságú, az Erdélyből való sószállítás lerakodóhelye volt ősidők óta. Az Aranybulla azon rendelkezése, miszerint az ország belsejében csak Szalacson és Szegeden, valamint az országhatárokon tarthatók fönn királyi sólerakatok, mindezt megerősítik. Erdély sóbányáiból a só vízi úton érkezett meg Szegedre, az akkori nagy kereskedelmi központba. A Maroson szállították, itt kipakolták a hajókból, raktározták, és úgy “szórták szét”, logisztikázták az ország többi területére is. A XIX. század végére úgy felfejlődött a sókereskedelem, hogy raktár építésére volt szükség. A hely kiválasztásakor szempont volt, hogy oda építsék a Tisza parton, ahová a víz magától sodorta a sót szállító dereglyéket, mert olyan helyet kerestek, amit a víz felől és a szárazföld felől is könnyű megközelíteni. Így esett a választás a ma ismert helyére, így a két raktárépület 1883-1886 között fel is épült.

Feketével jelölve a sóház két épülete az akkor Ferencz Józsefről elnevezett úton. Fotó: Budapest Főváros Levéltára / Hungaricana
2-es vonali villamosok a Sóház előtt valamikor a XX. század derekán. Fotó: Régi Szeged / Facebook

Az eredeti tervek nem voltak fellelhetőek, így különösen nehéz volt hűnek lenni a régi állapothoz, csupán térképi ábrázolások és régi képek örökítették meg ezt. Hasonló korabeli épületek Budapesten a Duna parton is épültek, 1883-ra jelentős számú közraktár épült fel. A térkép és korabeli fotók szerint a Tiszapart felőli oldalon az egykori villamosvonalnak kitérője volt az épület vonalában. Ezt a Felső Tisza-parti vonalrészt egészen 1927-ig csak teherforgalom lebonyolítására használták.

 

Az épület jelen helyzete

A REGIO Játékkereskedelmi Kft. 2014 májusától üzemeltet játékáruházat az épületben. Korábban szintén játékáruházként működött, azonban az még a teljes épületet elfoglalta, mára viszont az állagromlás, elavult műszaki állapotok miatt a jelenlegi tulajdonos az épület egyik felébe szorult vissza, a másik rész üresen áll. A hosszú távú elképzelések alapján elsősorban továbbra is kereskedelmi és logisztikai tevékenységet szeretnének folytatni a területen.

A bontás előtti állapot 2019 nyarán. Fotó: Google

A Google utcanézetében is jól látható, hogy a tetőfedés bár korábban fel lett újítva valamelyest, a tetőszerkezet rossz állapotban van alatta, csakúgy, mint a jobbra mellette lévő későbbi toldaléképület is. Az idők során az utca többször feltöltésre került, így az eredeti épület arányai torzultak, és mára nagyon vegyes utcaképet mutat a Felső Tisza-part ezen része. Főleg úgy, hogy a szomszédos telken a mai, kibővített és “felhízlalt” Pick szalámigyár épületei állnak közvetlenül mellette. A védelem alatt álló épületet a mellette lévő iparterület homlokzata “agyonnyomja”, a keleti oldalon lévő épület szintén jóval nagyobb homlokzatmagasságú.

 

Tervek a megújulásra

Az épületet tehát csak részben bontják vissza, majd felújítják és nem bontják le teljesen az előzetes híresztelésekkel ellentétben. Az utólag hozzáépített toldalékokat viszont valóban teljesen elbontották, mivel műszaki állapotuk állítólag leromlott, eredeti funkcióikat már nem látták el. Helyükre részben egy modern, de burkolati jellegében illeszkedő irodaház (földszint+3 emelet) kerül. Ahol tudják, ott felhasználják az elbontott anyagot hozzá, így nem lesz olyan gagyi utánzat-burkolata, mint a nemrég elkészült újszegedi irodaháznak. Ez egyben átmenetet képez a mellette levő épület felé, azért, hogy ne legyen akkora kontraszt egy régi, műemlék raktárépület és modern társa között. Teljeskörű műszaki-gépészeti felújítást is tartalmaznak a tervek, mivel az épület egészét szeretné újra használni a Regio. Ezen kívül fontos szempont volt még, hogy a vevőközönség igényei miatt tágas, világos, szabadon bejárható eladótér-kialakítás legyen, illetve vevőmosdó, pelenkázó, lehetőség akadálymentes közlekedésre babakocsival is az udvar felől. Azért valljuk be, mindez egy régi, védett raktárépület esetén nem egyszerű feladat.

Látványterv a felújításról. Fotó: Tér és Forma Építész Iroda
Az egykori Sóház Felső Tisza-part felőli homlokzati terve a díszkivilágítással, jobb oldalon látható a modern toldalék. Fotó: Tér és Forma Építész Iroda

Az udvar is fel lesz teljesen újítva és át lesz építve, itt már elbontották az utólag épített toldaléképületeket. Ezek helyén zöldterület játszókerttel és fásított szabványparkolók (37 db) kerülnek kialakításra, így visszaállítva és megtartva az épület eredeti patinás jellegét. Ennek különösen örülünk, egyre több ilyen példa lesz Szegeden is. Az innen elbontott épületek miatt kieső négyzetmétereket az új toldaléképülettel és a tetőtér beépítésével és átalakításával szeretnék pótolni, ott részben saját célú felhasználásra, részben bérbeadásra raktár- és irodahelyiségeket terveznek kialakítani. Egy easter egget is megvalósítanának: a tervek szerint „A só” című népmese egyik híres idézete jelenik majd meg a homlokzaton.

A terület helyszínrajza az udvarral és a másik épülettel együtt, ránagyítva sok érdekeséget lehet találni. Fotó: Tér és Forma Építész Iroda

Aki járt már arra az tudja, hogy mekkora rémálom az autós közlekedés a szűk bejáraton. Az ingatlan udvara a Maros utca felőli teherbejárón keresztül közelíthető majd meg ugyan továbbra is, de a felújítás/bővítés után az udvar a Felső Tisza-part felől is megnyílik (egyirányúsítva befelé), ezzel szervezettebbé téve a belső udvar használhatóságát. A tervrajzot megvizsgálva több érdekességre is rábukkantunk, például a tervezett geotermikus energia, illetve a napelemek használata. Ez utóbbi kifejezetten a műemléki jelleg miatt sötét, keret nélküli üveg lesz. Érdekesség még, hogy az épülettel szemben lévő buszmegállót is arrébb helyezik, hogy az új bejáraton be tudjanak jutni a gépjárművek, ezáltal ez is fel lesz újítva a többihez hasonlóan. Mindez egyben válaszol arra is, hogy eddig miért volt úgy elhanyagolva, hiszen erre a beruházásra vártak.

 

Hogy áll most az építkezés?

Beszéljenek a képek. Pénteken kilátogattunk a helyszínre, jelenleg így fest:

Fotók: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Nyitókép: Szűcs Dániel / Szegeder