Tizenkétezer diák lehet bajban, mert nem fejezte be időben egyetemi tanulmányait

Az állami ösztöndíj 2012-es bevezetése óta 333 ezer érintett fiatalból eddig mindössze 12 ezer hallgatónál állapítottak meg visszatérítési kötelezettséget – írja a Magyar Nemzet az EMMI-től kapott adatokra hivatkozva.

Nincs ingyen ebéd. Ez az államilag támogatott felsőoktatási képzések tekintetében is igaz, ugyanis az állami ösztöndíj 2012-es bevezetése nem csak lehetőséget, de kötelezettségeket is jelent. Ezek szerint a megadott képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, majd a következő húsz év alatt legalább annyi ideig Magyarországon kell munkát vállalni, mint ameddig az állam pénzén tanult a hallgató. Ha ezen feltételek valamelyike nem teljesül, akkor fizetni kell,

az oklevélszerzési határidő túllépése esetén a képzési költségek felét, a munkavállalási kritériumnál pedig a teljes összeget.

Az EMMI-től a Magyar Nemzethez eljuttatott adatok alapján 2012 óta 333 ezer hallgató részesült ösztöndíjban, és közülük 12 213 fő esetében áll fenn a visszatérítési kötelezettséget. Mivel a munkavállalási kritérium teljesítéséhez még nem telt el elég idő – ezek az adatok 2033 után várhatóak -, így ez a szám az időben meg nem szerzett diplomákat jelenti. Az érintettek egy része kérelemre mentesítésben részesült a visszatérítési kötelezettség alól.

Alapvetően mindenkinek 12 állami félév jár, de ez a szám az egyes speciális szakok, például az orvosi tekintetében 14 is lehet. Az első félév végéig van lehetősége meggondolnia magát a hallgatónak, addig büntetlenül, visszafizetési kötelezettség nélkül hagyhatja ott az adott szakot. Egy félévet 150 napnyi munkaviszonnyal lehet kiváltani, de a munkaviszonyba beleszámít a gyed, a gyes is, az önkéntes katonai szolgálat meg duplán. Félbehagyott képzés a képzési időszak kétszeresének ledolgozásával is kiváltható, illetve felfüggesztés is kérhető többek között külföldi tanulmányok vagy hiányzó nyelvvizsga esetén.

A visszafizetendő összeg egyes esetekben nagyon súlyos terhet jelenthet. A lap a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy és számvitel szakját említi, ahol a képzés például közel két és fél millió forintba kerül, valamint kiemeli a gyógyszerész képzést, aminek az ára nyolcmillió, és az általános orvosi képzést, ahol akár a 16 millió forintot is elérheti a képzés végösszege.

Nyitókép: Bruzák Noémi / MTI