Vajon Szeged tényleg átadta a madridi hangulatot?

Röviden: igen is, meg nem is. A héten volt filmforgatás kicsiny városunkban, amely nem is akármilyen világváros köntösébe bújt: Madridot imitáltuk, a produkció pedig az FBI: International című amerikai sorozat volt. De vajon miért választottak minket, hasonlítanak-e a helyszínek a madridi megfelelőjükhöz?

Nagyjából sokaknak az ugrik be az amerikaiakról, hogy azt se tudják, hol van Európa, nemhogy Madrid, vagy Szeged. Így aztán amikor elkezdtem Google Maps-ben járni a spanyol fővárost – mivel élőben még sosem volt szerencsém meglátogatni –, arra tudtam csak gondolni, hogy az amerikaiak szeretik a túlzásokat meg a sztereotípiákat. Mintha direkt akartak volna túl mediterrán, túl tökéletes, túl színes atmoszférát teremteni Szegeddel, mondván Madrid Spanyolországban van, tehát tuti olyan, mint valami sztereotipizált mediterrán város, mert az amerikai nézőknek az a kép ugrik be, úgysem jártak egyik helyen sem.

Madrid városképének kialakulásáról regényeket lehetne írni, mint ez az orosz cikk, de talán annyi elég, hogy igen változatos, ahogy a történelem alakította. A mai képe leginkább modern, amely a második világháború pusztításának is köszönhető. A város szerkezeti fejlődése is érdekes, elég csak erre a képre pillantani; mintha a Hauszmann-i Párizst látnánk. Vannak itt mindenféle neo-irányzatok, neoklasszikus, neogótikus, neobizánci és neoromán, ezeket a historizáló építészeti irányzatokat Madrid is felvette. De ami még érdekesebb, az a modern, USA-béli nagyváros feeling, amit a Gran Vía áraszt, főleg a Hotel Riu épülete, amely olyan, mintha a meg nem épült budapesti Art Déco felhőkarcolók terveit látnánk, illetve New York, vagy Chicago utcáit járnánk.

Ezzel szemben Szeged egy alapjaitól újjáépített város, talán pont a legszebb időszakban: a Belle Époque alatt, azaz a boldog békeidőkben. Van ugyan toronyház itt is, de azok a szovjet-éra stílusában és anyaghasználatában épültek, nem annyira brutalista kinézettel. Madriddal szemben itt leginkább az eklektikus és szecessziós építészet a jellemző, ráadásul abszolút nem rímel a spanyol főváros épületeinek tömegével, kevesebb szinttel rendelkeznek. Talán Madrid óvárosához lehetne hasonlítani tömegre, de a forgatás helyszínei nem egészen ott zajlottak a közterek nevei alapján. Na de akkor térjünk is rá a helyszínek szerinti összehasonlításra, elég a kitekintésből.

 

Puerta del Sol

Kezdjük a Klauzál térrel, Szeged talán legmediterránabb részével. Sehol egy fa, cserepes pálmák, kiülős teraszok, egységes, látszó épülethomlokzatok, vörös térkő, kő könyöklők. Ez még rendben is volna, de a madridi helyszínen leginkább csak az épületekre, illetve a tér szerkezetére lehetne avatatlan szemmel hasonlóságot találni, na meg a toronydarukkal. Ugyanis az eredeti Puerta del Sol szürkébb, autók mennek rajta keresztül, más az épületek stílusa, a tér alaprajza, hatalmas reklám ékeskedik az épületek homlokzatán, vannak fix bódék.

Első ránézésre inkább Budapest jutna az eszünkbe a képről, de kétségkívül ez hasonlít a legjobban Szegedre. Viszont mintha direkt sztereotipizálni akarták volna a helyszínt a szegedivel, túl sok volt a piros-sárga-piros zászló, ami az eredeti helyszínen nincs. Igazán ölhettek volna kicsit több pénzt a díszletbe, nem csak szimplán letakarni a magyar cégéreket a spanyol nemzeti színű zászlókkal.

Egyik irányban…
…és a másikban.
A Klauzál tér Szegeden (díszlettel ilyen volt).

 

USA nagykövetség

Ez az épület abszolút nem hasonlít a szegedi helyszínre, a Dugonics téri rektori palotára, vagy úgy egyáltalán a környezete. Madridban az Egyesült Államok nagykövetsége egy modern, toronyház-szerű képződmény a környezetével együtt; két oldalról széles utakkal, na meg fákkal határolva, őrbódé nélkül. Úgy tűnik, hogy ha már eljöttek Szegedre, akkor letudják itt a forgatást, mert milyen szép már ez az egyetemi épület. Ráadásul az itteni helyszínnel ellentétben a nagykövetségeik valódi erődök, kerítéssel és miegyébbel körbevéve, ahogy alább látszik.

Egyik oldalról…
…és a másikról.
A szegedi helyszín (díszlettel ilyen volt). Fotó: SZTE

 

Avenida de Brasil

Ezt volt a legnehezebb megtalálni mert még a Google autója se járt itt. Egész egyszerűen azért, mert a szegedi Deák Ferenc utcához hasonlóan inkább egy gyalogosátjáró. Az épületek abszolút nem stimmelnek, a szegedi helyszín sokkal inkább barátságosabb, belvárosiasabb. A madridi utca inkább hasonlít egy random tarjáni lakótelepi helyszínhez, főleg a hatalmas, brutalista épülettel oldalt. Egyvalamit viszont észre lehet venni: a térkő szinte ugyanaz. Talán még a hatalmas, Oroszlán utcai bérház hozza tömegében Madridot, de semmiképp nem ezen a helyen.

A madridi Deák Ferenc utca…
…és a szegedi Avenida de Brasil.

 

Calle de Orense

A szegedi helyszín a Magyar Ede tér volt. Na itt aztán köze nem volt az eredetihez; hiába hosszú utca, a teljes hosszon hasonlóan modernista épületekkel, négysávos, egyirányú úttal. Itt talán nem is a helyszín volt a fontos, csak a név: legyen spanyol, a többi nem érdekes. Vagy talán abból kéne kiindulni, hogy milyen jelenetet vettek ott fel, amihez Szeged legszebb szecessziós épülete, a Reök-palota kellett háttérnek a spanyol modern blokkok helyett, mivel a közterek neve lehetett véletlenszerű is. Mindenesetre a felső képet elnézve Budapest talán megfelelőbb lett volna itt is.

A madridi Calle de Orense…
…és a szegedi Magyar Ede tér a Kölcsey utcával (díszlettel ilyen volt). Fotó: Iványi Aurél

Összefoglalóként talán azt lehetne írni, hogy Madrid és Szeged két különböző stílusú város, tehát önmagában ezért nem jöttek volna ide. Valószínűleg a magyar környezetben – mivel itthon forgatnak – városunk volt igazán az a sztereotíp mediterrán feeling, amit a nézők elé akartak tárni. Sosem voltam személyesen a spanyol fővárosban, így nehéz bármit is mondani, mindenesetre az biztos, hogy az épületek feltehetőleg csak díszletek a filmben, így annyira nem számít. Madrid régi városmagjára tehát rá lehet fogni, hogy hasonlít, de ami a forgatásnál használt utcaneveket illleti, nincs sok egyezés.

 

Nyitókép: Daniel Prado