Tizenkilenc pontból álló javaslatcsomagot küldött a Magyar Kerékpárosklub szegedi szerveződése az önkormányzatnak a Széchenyi tér felújításával kapcsolatban. Ebben többen között azt kérik, hogy a tervezés során minél nagyobb hangsúlyt fektessenek a kerékpárosok és a mikromobilitási eszközöket (például e-rollerek) használók igényeire. Magyarul ne egy óriási sétatér jöjjön létre, amit nem csak az autósoknak, de a bringásoknak is kerülgetnie kell majd, hanem utóbbiak – meghatározott keretek között, de – vehessenek részt az új Széchenyi tér közlekedésében. Legalább annyira, mint ma, de inkább egy nyugati városhoz hasonlóan.
A Széchenyi tér felújításának tervei még 2018 decemberében robbantották fel a szegedi közéletet. Ekkor derült ugyanis ki, hogy a megígért historizáló stílus mindössze üres szavak voltak, és a város inkább egy modern, semmilyen szempontból sem hagyományos teret terveztetett. Ezt nagyobb felháborodás követte, majd tavaly nyáron megjelentek az újradolgozott látványtervek, melyek bár valóban számtalan finomítást tartalmaztak, alapjaiban mégsem volt különbség.
Ekkor meg is kérdeztük olvasóinkat, szerintük mely irányba kellene továbbhaladni e téren, és meglepő módon az látszott, hogy ekkorra már lecsillapodtak a kedélyek. Az 1230 szavazott ember 58%-a elégedett volt az újradolgozott tervekkel, 3% szerint az előzőek voltak a jobbak, 21% szerint alapvetően nincs is szükség felújításra, 18% pedig továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy egy békebeli stílusú, 1930-as éveket idéző Széchenyi terünk legyen.
Utóbbi felé az önkormányzat talán sosem hajlott túlzottan, egyesek szerint a városházán fogant meg a gondolat, hogy inkább legyen modern a tér, mintsem régies. Akárhogy is, az új évtizedben kezdődik a felújítása, mely a következő – közlekedési – változásokkal jár majd:
- több helyen megszűnik az autóforgalom, így a városháza előtt és teljes bíróság előtti utca gyalogos övezetté válik,
- megszűnik a felszíni parkolás egy a Zsótér ház előtti kis tér alatt épülendő mélygarázsnak köszönhetően,
- a Takaréktár és a Horváth Mihály utcákat egy az egyben elvágják a tértől, csak gyalogos átjárás lesz,
- tovább erősítik a fősétány korzójellegét azzal, hogy továbbra is kitiltva lesznek a kerékpárosok, illetve az aszfaltot térkőre cserélik és padokat telepítenek.
A tervek szerint pedig a jelenleginél nemigen lenne jobban kerékpározható a Széchenyi tér. Ifj. Csüllög Imre, a Magyar Kerékpárosklub Szegedi Területi Szervezetének vezetője szerint a jelenlegi tervek egy elég steril gyalogos teret vázolnak fel, ahol nem kapnak elegendő teret a kerékpárosok. „Bár lesz, ahol könnyebb lesz bringázni, lényeges összeköttetések szűnnének meg. Szerencsére csak döntés kérdése, hogy a fenntartható mobilitásnak jobb legyen, és pozitív ösztönzést kapjanak, akik nem az autót választják” – fogalmaz, hozzátéve, hogy a tervezők és a város haladó szemléletét az azért jelzi, hogy sok bringatámaszt is terveznek a térre.
A szervezetnél úgy gondolják, követendő példákat lehetne átvenni Nyugat-Európa nagyvárosaiból, ahol hasonló térfelújításokat jóval nagyobb bátorsággal és tapasztalattal végeznek. De nem kell feltétlenül a legeslegbringásabb országokba mennünk néhány jó ötletért: a javaslatról a szervezet Facebook-oldalára posztolt képekben német, osztrák, cseh és olasz városokat hoztak fel példának. Ezen országok városaiban is jellemző, hogy egy-egy térfelújítás után a korábban akár javarészt autókra szabott városi tereket úgy adnak át, hogy azok eztán nem kizárólagosan a gyalogosokéi, hanem ugyanolyan joggal hajthatnak be oda a kerékpárosok is. A balesetveszélyes helyzetek elkerülése végett bevett példa, hogy bár a kerékpárosok behajthatnak, nem mehetnek gyorsabban mint a gyalogosok.
És hogy pontosan mik szerepelnek a kerékpárosklub 19 pontjában? Konkrét meglátások, javaslatok és víziók egyaránt. Nagy vonalakban ezek:
- Javasolják, hogy az észak-keleti oldalon, ahol az eredeti elképzelések helyett az autósok mégsem kerülnek majd a villamossínekre, legalább az Anna-kút felé mégis vonják össze a villamos- és autóforgalmat. Ennek köszönhetően a tér ezen oldalán levő vendéglátóhelyek is kaphatnának helyet esetleges teraszaiknak egy járdaszélesítésnek köszönhetően, és ezentúl nem lennének úgymond láthatatlanok. A kerékpárosoknak a Tisza felé az utat, az Anna-kút felé – ahol a villamossíneken haladna az autóforgalom – pedig egy kerékpársávot javasolnak, ahol a sínek nem okozhatnak balesetet a vékonykerekűeknek.
- Felvettették, hogy a Kiss Ernő utcának a Feketesas utcától a tér felé eső szakaszát, a Kiss Ernő és a Wesselényi utcák közötti keresztsétányt, valamint a bíróság és a főposta előtt futó, ma egyirányú utat (ez megszűnik az autósoknak) gyalogos-kerékpáros övezetként jelöljék ki, illetve kérik, hogy a Kiss Ernő utcára tervezett mélygarázs-lejáró mellett legyen elegendő hely mindkét irányba a kerékpározásra. Ide tartozik azon javaslat is, mely szerint az ezen úttal párhuzamos szervizutat (melyen a Napfény Műterem vagy a Retro Club is található) legyen kétirányban kerékpározható, időbeni korlátozások nélkül.
- Javasolják a fősétányon a kerékpározás időszakos engedélyezését hétköznapokon legalább 22 és 7 óra között úgy, hogy a gyalogos zóna kerékpáros kivétellel legyen kijelölve. Hasonló megoldások Nyugat-Európa városaiban, melyek eszmeiségéhez Szeged is tartozni kíván, teljesen hétköznapiak és elterjedtek.
- A kerékpárosklub szerint a Vár utca és a Károlyi utca között a kerékpárút kijelölése helyett gyalogos- kerékpáros övezet kijelölése volna célszerűbb. Az övezet ugyanis csökkenti a konfliktusok kialakulásának esélyét, hiszen a kerékpárosok ki tudják kerülni a gyalogosokat, dedikált felületek hiányában pedig senki nem mutogathat a másikra, hogy miért nem ott megy, ahol kellene. Erre jól működő, szegedi példa a gyalogos-kerékpáros övezet a Dugonics és Árpád tereken.
- Javasolják, hogy a Károlyi utcai átvezetésnél hagyják el a sárga négyzetek használatát, mivel ezek egy tengelyben terelik a kerékpárosokat, holott kanyarodhatnak is.
- A Grünn-Orbán ház előtti szakaszon javasolják a forgalomtól elzárt terület ötletének elhagyását a kerékpársáv és az úttest többi része között, és az ellenirányú kerékpárforgalom egyszerű, legalább 1,8 m széles kerékpársávon vezetését. A másik oldalon kerékpáros nyomok fölfestése javallott.
- A Takaréktár, a Horváth Mihály utcák és a Széchenyi tér torkolatát szeretnék kerékpárosok számára nyitottnak kijelölni, ahogyan a Sóhajok hídja alatti kis utcában is javasolják a kerékpározás tiltásának feloldását.
- A tervekben nem szereplő, további kerékpártámaszok kihelyezését szorgalmazzák a Kárász utcai torkolatnál és az északi oldalon egyaránt.
Más, nem feltétlenül a kerékpáros közlekedést elősegítő javaslatokat is tettek, minthogy könnyen takarítható, nagyobb járólapokat alkalmazzanak a rendezvények által is gyakran használt területeken; un. kábelalagutak kialakítását, elkerülendő a fekvőrendőrökre hajazó átvezetések alkalmazását rendezvényekkor; vagy hogy fordítsanak jóval nagyobb hangsúlyt a fásításra.
Arra a kérdésre, hogy miért látta jónak a kerékpárosklub javaslataik beküldését, Csüllög úgy felelt, akármilyen előrelátó is valaki, mindenre nem gondolhat. „Ezért is lényeges, hogy a használói csoportok eljuttathassák a döntéshozókhoz a szempontjaikat, kéréseiket, így ezeket a tervezésnél figyelembe lehessen venni. Az így tervezett város biztosan élhetőbb, és polgárbarátabb lesz, mint ahol nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy mire is van szüksége azoknak, akiknek a terek, utcák épülnek”. Szerinte egy ekkora beruházásnál sok igénynek, érdeknek kell megfelelni, és az általuk képviseltek csak egy részét képezik ezeknek. „A szegedi közlekedésben is megjelent
kedvezőtlen folyamatok rámutatnak arra, hogy igenis tenni kell azért, hogy az embereknek vonzó legyen a biciklizés,
vagy a mikromobilitás. Ezért bízunk abban, hogy javaslataink, kéréseink megértő fülekre találnak. Az elmúlt évben több olyan beruházás is zajlott a városban, melyeknél többé-kevésbé figyelembe vették a javaslatainkat, reméljük hogy ezúttal is nyitottak lesznek rájuk” – mondja.
És bár a felújítást még nem tudni mikor kezdik, a javaslatok elküldésre kerültek, ahogyan a tervezés is zajlik már, ezért megkerestük az önkormányzatot is, hogyan viszonyulnak majd a kerékpárosklub ötleteihez. Azt mondták, egyelőre még belső egyeztetés sem volt ez ügyben.