Üzleti repülőtérré fejlesztenék a szegedi légikikötőt beruházásösztönzés miatt

A Világgazdaság számolt be arról, hogy a kormányzat repülőtér-fejlesztési programjában 18 vidéki repteret fejlesztenének, a projekt jelenleg előkészítési fázisban van.

Már a Modern Városok Programban is ígérve volt a szegedi repülőtér fejlesztése és bővítése, azonban ez eddig elmaradt, bár azóta fellángolt a téma nagy ritkán. A Világgazdaság arról ír, hogy a vidéki reptérfejlesztési stratégia előkészítési fázisban van jelenleg, az egyes fejlesztési besorolások még módosulhatnak a konkrét üzleti tervek és a megvalósíthatósági tanulmányok megállapításai alapján. A szegedi repülőtér fejlesztése egyébként koránt sincs ebben a korai szakaszban, hiszen már régebben megfogalmazódott az ötlet, így itt forrás esetén akár már rövidebb időn belül is indulhatna a kivitelezés. A tervek a repülőtér nemzetközi minősítési szabályok változása miatt szükségessé vált technikai fejlesztést, és egy teljesen új utasforgalmi épület megépítését tartalmazták.

Annak idején Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a Szeged Televíziónak így nyilatkozott a témában: „Ez egy több, mint 2 milliárd forintos beruházási csomag, amire az elmúlt két évben finanszírozás nem volt. Úgy tűnik, hogy a magyar költségvetés nem tartalmaz elég forrást arra, hogy a vidéki repülőterek fejlesztésére is jusson pénz. Nem csak Szeged regionális repülőtere nem kapott forrást, hanem máshol is elsősorban csak ígéretek vannak. A fejlesztéseknek egy jelentős része egyébként azért szükséges, mert a légi közlekedésben folyamatosan egyre szigorúbbak az előírások, egyre szigorúbb biztonsági feltételeknek kell megfelelni, tehát a repülőtereket folyamatosan kell ezeknek a követelményeknek a teljesítéséhez fejleszteni”.

Az aktuális tervezet szerint a beruházások négy koncepció szerint zajlanának:

  • Komplex fejlesztés – Debrecen, Békéscsaba, Kecskemét, Hévíz-balaton és Győr-Pér.
  • Teljes üzletirepülőtér-fejlesztés – Miskolc, Börgönd, Szeged és Pécs-Pogány.
  • Korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés – Nyíregyháza, Eger, Esztergom, Kaposújlak és Szombathely.
  • További sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések – Tótvázsony, Kiskunlacháza, Őcsény és Bátonyterenye.

A listában külön érdekes, hogy Szeged nem kapna komplex fejlesztést, míg a nem messze lévő Békéscsaba, illetve a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől egy kőhajításnyira lévő Kecskemét igen. Utóbbinál annyi előny van, hogy az MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázist alakítanák többcélúvá, tehát fogadna utasokat is. A kifutópálya itt már adott, így csak a polgári és a katonai tevékenységeket kell majd szétválasztani, építeni egy utasterminált. Békéscsabán ez nem annyira van meg, itt nagyjából a szegedi szint jellemző. Kétségkívül a fenntarthatóság is szerepet játszott városunk fejlesztési elképzeléseinél, ugyanis itt a Szegedi Közlekedési Társaság az üzemeltető, tehát némileg jó, ha nem folyik el a pénz a kihasználatlanság miatt, hanem fokozatosabb a fejlesztés.

Fotó: Bálint András / Szegeder

A tervezett ütemezésről még nincsenek információk, ezért eléggé képlékeny, mikorra várható bármi konkrétabb az ügyben. Arról viszont tudni lehet, hogy a megvalósítás egy elvi és egy konkrét cél figyelembevételével folyik:

  • A hazai gazdasági tevékenységet pénzügyi és környezeti szempontból is fenntarthatóan működtetett légi közlekedési infrastruktúra szolgálja ki, valamint
  • lehetővé váljon Magyarország összes megyeszékhelyéről 45 perc utazási idő alatt elérni repülőtéri kapcsolatot üzleti utak esetén.

A koncepciót a Külgazdasági és Külügyminisztérium készíti el. A KKM parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese tavaly nyáron beszélt arról, hogy a kormány szeretné, ha minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, ami Nyugat-Európában már mindennapos, és összefüggésben van a beruházásösztönzéssel.

 

Nyitókép: Bálint András / Szegeder