Fényképek megsárgult papírdobozokból

Sok-sok fotó készült városunkról a huszadik században, de csak kevésnek van olyan erős hangulata, mint a most bemutatásra kerülő gyűjteménynek. A következő felvételeket a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársai készítették azzal a céllal, hogy megörökítsék Szegedet az adott korból egy 1951-es városképi és műemléki vizsgálatához. Fő szempontjuk az utcakép tiszta, lényegre törő ábrázolása volt arra az esetre, ha valamikor később szeretnék visszaállítani az esetleg megsérült városképet, vagy magát a fotón szereplő épületet. Ez a helyreállítás persze akkoriban is csak opció volt, Szeged egységessé tétele, a huszadik század derekán élő értékes városkép visszaállítása senkinek sem volt különösen érdekében. Úgy, ahogy ma sincs.

A gyűjteményt, melynek nagy részét megsárgult papírdobozokból mentették meg, a Lechner Tudásközpont digitalizálja folyamatosan, így azok szerencsére megmaradnak az utókornak. Más információ azonban nincs a fotókról írott dokumentáció és emlékező személyek híján.

A Szegeder mától fogva hetente, a Fényképek megsárgult papírdobozokból c. virtuális tárlat keretein belül mutatja be a képeket, tematikusan elosztva őket. Nézzük, mit rejteget az első rész!

 

Mintha izzana a levegő a Lechner téren. A fotón megörökített Szent Rozália kápolna, melyet előbb a mai Dóm téren építettek fel még a 18. században a pestis emlékére. A Dóm építésekor elhatározták, hogy lebontják, de a város lakói tiltakoztak, ezért végül az eredeti tervek szerint újból felépülhetett 1929-ben. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár

 

Szeged, Tiszapart
A Felsőváros látképe a megáradt Tiszával és azon feltehetően egy úszó stranddal. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár

 

Tiszaparti részlet Szegeden a klinikák épületeivel és a dóm tornyaival
Ismét a Tisza, de ezúttal nem a közúti hídról, hanem a később felépült Odessza városrész magasságából. Ekkoriban jóval élénkebb volt a tiszai hajózás, itt éppen két gőzös, a Fulton és az Ödön várja, hogy tovább induljon. De nem csak a hajózás tűnt el, a klinikai épületek látványában sem lehet már gyönyörködni, hiszen azokat teljesen elfedik mára a fák. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár

 

Az egykori szegedi Kálvária kápolna
Különösen értékes ez a fotó, hiszen az egykoron a Kálvária tér ékeként szolgáló kápolnáról kevés fotó maradt fenn. Ez a kápolna is egy pestisjárvány emlékére épült fel 1714-ben. A nagyárvíz bár elvitte, pár évvel később mégis újjá építették. A végzet 1968-ban érte utol, amikor is tankokkal lőtték szét, mert kellett a hely egy mára már szintén nem létező benzinkút számára. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár

 

A szegedi Klauzál tér
Enyhe piaci nyüzsgés a Klauzál téren, de még jóval a 20. század dereka előtt. A téren nem sok minden változott mára, de ha távolabbra tekintünk a Kígyó utca felé, két óriási változás is szembe tűnik: egyrészt új ház épült az utca elején álló egyszintes helyére, másrészt pedig leverték a Schäffer-palota gyönyörű szecessziós díszeit. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár

 

Az egyik legszebb belvárosi utca, a Kelemen László és felette a szép felhős ég. Itt is két nagyobb változás tűnik fel: szintén egy épület-csonkítás a Lengyel háznál (a távolabbi épület kis kupolája már nincs meg), és az üzletsor, melynek mára nyoma sincs. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár

 

Ugyanaz a helyszín, más perspektíva. A jobboldali, ma EDF-székház oldalai ekkor még egy szinttel alacsonyabbak voltak, de a Széchenyi téri főposta már átesett ekkorra egy emeletráépítésen. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár

 

Üzletek a Somogyi utcában. A kép fókuszában álló Vajda ház szinte alig változott valamit mára. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár

 

A Dóm hát mögött levő Hungária ház, mely ma a Szegedi Akadémiai Bizottság otthonaként funkcionál. Az épületbe járt kávézni Gárdonyi Géza is, amikor még az a híres Hungária kávéházként üzemelt. Fotó: VÁTI / Lechner Fotótár