Holokauszt-emlékműveken lépkedünk mindennap, és észre sem vesszük

Tele van a város apró kis emlékekkel, melyekről a legtöbben nem is tudunk. A legtöbb olyan emléktábla, amiket ha nem is minden alkalommal, de olykor kiszúr az ember, néha talán még el is olvassa, kiről vagy miről emlékeznek. Van azonban egy kollektív hálózat, mely egyszerre megemlékezik az emberiség tragédiájáról, és az abba belehaltakról is. És ezeket úgy hívjuk, hogy botlatókövek.

A botlatókövek azok a kis sárga réztáblák Szeged járdáin, melyek mindig úgy kezdődnek, hogy „Itt lakott”. Aztán megemlítik, hogy ki lakott itt, hogy mikor született, majd rátér arra, hogy az adott illetőt mikor hurcolták el és gyilkolták meg, esetleg öngyilkos lett-e. A botlatóköveket egy német szobrász, Gunter Demnig találta ki azzal a céllal, hogy így állítson emléket a nemzetszocializmus főként zsidó áldozatainak.

A tízszer tíz centis réztáblák ötlete még az 1990-es évek elején pattant ki a művész fejéből, elsőre pedig egy nagyobb mennyiséget, 250 darabot készített el, melyeket 1994-ben mutatott be a kölni evangélikus templomban. Pár hónappal később párat el is helyezett kölni utcákon, erre azonban nem kért engedélyt a várostól, így eljárást indítottak ellene. Hasonló akciót vitt véghez egy évvel később Berlinben, amikor is az Oranienstraßén 51 darabot illesztett a járdába, ezután viszont már engedélyt kért, és úgy dolgozott.

Az első külföldi botlatókövet a Salzburg melletti St. Georgenben helyezték el, ezt követően pedig hamar egész Európára kiterjedt a szokás. Az első magyar követ 2007. április 27-én rakták le Budapesten a Ráday utca 5. szám elé és Rónai Bélára emlékeztek, aki 1945. január 19-én hunyt el munkásszolgálatosként Sopronbánfalván.

Jelenleg Európa-szerte már több tízezer botlatókő van a járdákba betonozva, nálunk a legtöbb, 150 darab Budapesten, de további 32 településen, többek között Szegeden (19 darab) is van. A botlatókövek a Soára, vagyis a holokausztra történő megemlékezés egyik legnépszerűbb példái lettek, manapság már gyakori jelenség, hogy önkormányzatok keresik fel Demniget, hogy szeretnének párat kihelyezni.

 

Holokauszt-emlékműveken lépkedünk mindennap, és észre sem vesszük
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder