A Magyar Kerékpárosklub az egész országra kiterjedő javaslatcsomaggal állt elő a kerékpárutakat illetően, az apropót a koronavírus-helyzet adta. A beszámolójuk alapján ezen javaslatok a Magyar Közút NZrt. által fenntartott közutakra érvényesek, amelyek kihasználatlanná váltak. Szeged vonatkozásában több ilyen javaslatuk is van.
„Az összes megye 50 településén javasoljuk kerékpársávok felfestését és a forgalom csillapítását, ami a koronavírus elkerülését és hosszú távon egészségesebb, környezetbarát közlekedés segítését, biztonságosabb települések kialakítását eredményezheti. A javaslatok nem akadályozzák az autók forgalmát. Az új sávok felfestését kellően széles útfelületek oldalán, illetve elkerülő utak miatt kihasználatlanná vált 2×2 sávos útszakaszokon javasoljuk. Az útszakaszok mind állami kezelésben vannak, így javaslatainkat a Magyar Közút Zrt-nek küldtük el. A cég nyitottságában és gyorsan elinduló kivitelezésben bízunk.” – írják blogbejegyzésükben.
Nem a levegőbe beszélnek, készítettek egy országos, reprezentatív felmérést is. E szerint „Magyarországon a felnőttek 17%-a naponta kerékpárra ül, 70%-uk pedig valamilyen gyakorisággal szokott kerékpározni. Az Alföldön 30%-ot is meghaladja a naponta kerékpározó felnőttek aránya, miközben
a teljes magyar felnőtt lakosság 80%-a szívesebben kerékpározna, ha vonzóbbnak és biztonságosabbnak találná az utakat.”
– írják a kutatás alapján.
Szegednek ilyen téren abszolút nincs szégyellni valója, ugyanis a fenti felmérés alapján az elsősorban kerékpárral közlekedők szerint is a Dél-Alföld régiója az első 34%-os aránnyal. Természetesen ez sok mindennel összefügg, nyilván nem ülnek annyian bringára a domborzat miatt a Dunántúlon, mint mondjuk az Alföldön. A szintén a Magyar Kerékpárosklub által szervezett Bringázz a munkába! című kampány alapján is jól teljesített városunk. A 2019-es eredmények alapján Szeged a legbringásabb város, a kétfordulós esemény alapján mindkét kategóriában Csongrád megye székhelye nyerte a versenyt.
A mostani blogbejegyzésük azonban a bringás infrastruktúráról szólt, ami szintén az egyik pillére annak, amit a fenti eredmények mutatnak. Bár városunkban vannak igencsak leromlott állapotú bringaút-szakaszok, azért a hálózat kiterjedtsége jónak mondható, valamint a környező települések felé is történt hálózatfejlesztés, egyes projekteken belül (pl. Tarján városrész felújítása) a belterületi bringautak is megújulnak, illetve hazánkban egyedi forgalmi megoldásokkal is a bringásokat segítik. A blogbejegyzés végén vannak felsorolva a javaslatok, a részletes leírások egy külön oldalon elérhetőek táblázatos formában, forgalmi adatokkal fűszerezve. Szegedre vonatkozóan a Dorozsmai útra, a Hajós utcára, a Felső Tisza-Partra és az Irinyi János utcára tettek javaslatokat:
- A fenti képen is látszik, hogyan képzelték el a Felső Tisza-Part bringasávjának felfestését. Bár az Etelka sortól Tápé felé már most is létezik kerékpársáv, nincs túl jó állapotban. Az Etelka sortól a belváros felé viszont semmi nincs, azonban rengeteg bringás már eleve használja (köztük e sorok írója is), így adja magát. A Novotelnél nemrég felújított Tisza Lajos körúti csomópontnál viszont felfestettek kerékpáros piktogramokat a buszsávban, vagyis össze lehetne őket kapcsolni. A városi fenntartású szakaszon (Hajós utca-Tisza Lajos krt.) ugyan felújították a burkolatot, azonban a buszsávon kívül nem történt kerékpáros felfestés.
- A Dorozsmai út esetében Kiskundorozsmától az 5. sz. útig tartó négysávos szakaszra vonatkozó elképzeléseik a „széles kerékpársávok, fordulásokhoz balra forduló sávok, gyalogátkelők szigetekkel való ellátása vagy új átkelési pontok biztosítása (nem gyalogátkelővel).”
- Az Irinyi János utca esetén kerékpársávot,
- a Hajós utca esetén pedig nyitott kerékpársávot javasolnak. A nyitott kerékpársáv szaggatott vonallal jelölt kerékpársávot jelent, tehát nem az út szélén záróvonallal elválasztott sávot, hanem átjárható sávot (bár ez azért nem ilyen egyszerű).