Ilyen mutánsvillamost nem látott még a város

Már egy hónapja, hogy újjáéledt a 2016-ban egy Volvo busz által kiütött szegedi Tátra villamos. A járműről akkor az a hír járta, hogy selejtezni kell, és mehet a kukába, ez azonban nem történt meg, sőt. Olyan felújítást kapott, amit eddig kevés jármű Szegeden, villamos pedig eddig egyetlen egy sem. Szinte újjá varázsolták a társaság szakemberei.

Egy donorjármű érkezésével sikerült újból életre hívni, miután hónapokig állt a remízben 2016-os balesete után. A felújításban több, mint harminc ember vett részt, az egész 129 millió forintba került anyagköltségekkel és munkabérekkel együtt (egy új villamos ennek a többszöröse, a 2009-ben rendelt PESA 120Nb típusú villamosok darabja 500 millióba került).

A 214-es villamos nem Szegeden kezdte pályafutását, hanem jóval korábban egy jóval távolabbi vidéken. A villamost még 1985-ben gyártották (tíz évvel a típus bemutatását követően) a csehszlovák gyárban Kelet-Berlin részére. Itt 219 379-8 számmal közlekedett, majd öt évvel később áthelyezték Potsdamba, ahol egészen 2010-ig volt, mikor is Szegedre szállították, ahol újrafényezték és a város igényeire szabták.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Maga a baleset nemsokkal ezután, 2016. június 1-én, azaz immáron több, mint három éve történt: egy a tiloson áthaladó 60-as busszal ütközött össze, és csúnyán összetört. A villamosnak mindkét forgóváza, illetve mind a nyolc kereke lekerült a sínekről, végül az SZKT szakemberei a trolibusz telepről kiállított vontató segítségével, majd

egy másik villamossal tudták többórás munkával visszahúzni a sínekre.

Ahhoz, hogy a telephelyre lehessen tolni, a jármű elejét a helyszínen le kellett vágni. A balesetnek sérültjei is voltak, öt embert kellett kórházba szállítani. Az eset három óra tájt történt, a műszaki mentés egészen fél nyolcig eltartott.

A felújításhoz kellett még egy ilyen villamos, hiszen annyira megsérült az eredeti, hogy annak váza elcsavarodott. Ezért úgynevezett vázcserés eljárást alkalmaztak, ami azt jelenti, hogy a 214-es alkatrészeit (lényegében az ajtókat és a forgóvázakat) helyezték át egy újonnan érkezett jármű testébe (ami korábban a németországi Gerában közlekedett, illetve itt alakították át tanulókocsivá 1988-ban, ezt követően 2004-ben a cseh városba, Liberecbe került).

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

A baleset felelőseként a DAKK-ot állapították meg, ahogyan az várható is volt. Miután a rendőrség ezt kimondta, a busztársaság biztosítója közel 28 millió forintot fizetett az SZKT-nak. A 214-est ekkor el lehetett kezdeni újraéleszteni: fontosabb részeit átemelték a libereci kocsiba, de kapott újdonságokat is bőven: ablakai például nem a hagyományos gumikeretűek, hanem un. ragasztott üvegesek, tehát lényegében a villamos vázához vannak ragasztva (ilyeneket lehet látni felújított, régebbi trolikon is a városban). Került bele klíma, és a korszerű Cegelec hajtás, mely képes a fékezéskor keletkező áramot visszatáplálni a hálózatba.

„A biztosítási ügyintézés több, mint féléves procedúra volt, és eközben már elkezdtünk gondolkodni rajta, hogy mit tegyünk vele, mert azért hiányzott a 214-es a flottából. Az volt az álláspontunk, hogy helyre kéne állítani valamilyen formában, de nem az eredetiben, mert az magas energiafogyasztású és elavult volt, több vonali meghibásodással” – mondta el kérdésünkre Németh Zoltán Ádám, a társaság közösségi közlekedési és vasútbiztonsági vezetője.

Arra a kérdésre, hogy miért lett sárga, azt mondta, „ez a szín onnan jött, hogy amikor a nagyprojekt idején megszavazta a lakosság, hogy a trolik pirosak legyenek, a villamosok meg sárgák, akkor mi örültünk, hiszen mind a kettő tradicionális, Szegeden piros színben indultak a trolik 1979-ben, a villamosok meg ezzel a sárga-fehér színkombinációval 1908-ban. Másfelől meg úgy gondoltuk, hogy ezek a járművek mind valamivel magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és úgy gondoljuk, hogy ha az utas meglátja messziről, hogy egy sárga jármű jön, akkor örülni fog annak, hogy nagyobb kényelmet kap a jegyárért. Ez a 214-esnél azt jelenti, hogy megújult az utastér, illetve ami nagyon fontos, hogy légkondicionált járműben utazhatnak az emberek.”

Megsértődött arab országok szülték a szegedi trolibuszt

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Németh azt is elárulta, hogy ha nem is a közeljövőben, de hamarosan kikopnak majd a sínekről és az utakról a régebbi színek, tehát a kék-fehér-piros-sárga a villamosoknál, és a világoszöld-sötétzöld a troliknál. Ehelyett minden modernizáláson áteső vagy új, magasabb komfortfokozatú jármű sárga-fehér vagy piros lesz.

Azoknál a járműveknél egyébként, melyek az elmúlt időszakban kaptak nagyobb felújítást, de például az utastér nem lett annyira más, illetve klíma sem került beszerelésre, nem használják az új színtervet, így például több Tatra T6A2-es sem lett sárgára fényezve, amiket mostanában hoztak rendbe nagy erővel.

„A járműveknél úgy tizenöt-húsz évente egy vázszerkezet-felújítást el kell végezni, hogy a kezdődő korróziót megállítsuk, és ilyenkor mindig el kell gondolkodni, hogy most éppen van-e remény arra, hogy új járművel váltsuk ki az adott kocsit. Ha várhatóan lesz új jármű beszerzés, akkor már nem érdemes költeni nagyobb felújításra, inkább a selejtezés lesz a sorsuk” – mondta Németh.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

A korszerűsített hajtásrendszerű KT4-esekről azt tartja, hogy a következő tizenöt évben még lehet rájuk számítani, hiszen még a T6A2-eseknél is megbízhatóbbak annak ellenére, hogy utóbbiak újonnan érkeztek Szegedre a kilencvenes évek végén. Azt is jól bírták a “szaggatós” KT4-esek, amikor a 4-es vonal felújítása miatt lényegében fél évig egyszer sem látták a remízt. „Ezt a 214-es is igazolta egyébként, hiszen mióta kiadtuk a forgalomba, az egyetlen egy javítás az volt, hogy igazítani kellett a fényszóróján, hogy annyira ne vakítson, de más gondja nem volt” – mondta a a vezető.

Az SZKT egyébként törekszik az egységes alkatrészbázisra is, ami jellemző a közlekedési társaságoknál. Ez azért fontos, mert így könnyebben lehet járműveket javítani, vagy valamit cserélni, esetleg ha egy villamost leselejteznek, több másik típusba is felhasználhatóak lesznek alkotóelemei. Így a 214-es például olyan üléseket kapott, mint a PESA villamosok, és olyan fényszóró lámpaelemeket, mint az Ikarus-Škoda trolik.

A 214-esbe tehát került

  • újonnan kialakított járművezető fülke és vezetőpult,
  • korszerű utastájékoztató rendszer,
  • új, kb. 30% energiamegtakarítást biztosító korszerű elektronikus hajtásrendszer,
  • légkondi, és belső légcsatorna/légbefúvó rendszer,
  • új utastér-burkolat és kapaszkodó rendszer,
  • lehajtható ülések a villamos végébe,
  • új ablakok,
  • négy jegykezelő,
  • egy érintő bankkártyás fedélzeti jegyautomata,
  • Wi-Fi,
  • illetve egy érintő bankkártyás fedélzeti jegyautomata.