Magyarország Kormánya az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslattal kiszámítható és tervezhető finanszírozási környezetet biztosít a modellváltó egyetemek számára. A felsőoktatás történelmi léptékű fejlesztésének célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek – írja közleményben az Innovációs és Technológiai minisztérium (ITM).
Mint mondják, az egyetemek kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, nélkülözhetetlen katalizátorai a fenntartható növekedésnek, az innovációs teljesítmény fokozásának, a tudásalapú gazdaság kialakításának. Új fenntartói és finanszírozási modelljük a magyar hagyományokra és adottságokra tekintettel az állami szerepvállalást megőrizve teremt lehetőséget a magánintézményi működés rugalmasabb kereteinek kiaknázására. A nemzetközi példák alapján az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré válik. Az alapítványi fenntartásban működő intézményekben idén szeptembertől a hazai hallgatók több mint 70 százaléka, 180 ezer egyetemista tanul.
Úgy tűnik, végül egyezségre jutottak a modellváltás kapcsán, a kemény tárgyalások után megszülettek a szerződések az intézményekkel, amiknek eddig híján voltak, ugyanis úgy folytatódik a közlemény, hogy az új modellben biztos és kiszámítható finanszírozási rendszer jön létre, amely 25 éves keret-megállapodásokon és 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződéseken alapul. Az osztrák mintára kidolgozott megoldás előnye, hogy a középtávú intézményi támogatást előre rögzített teljesítmény- és minőségmutatókhoz kötve, az eltérő feladatok sajátosságait figyelembe véve határozza meg – írták.
A Science Parkról és a finanszírozásról is szó volt, amint azt megemlítik, az egyetemeket a valaha volt legnagyobb mértékű képzési és kutatási fejlesztések segítik hozzá a közös célok eléréséhez. A kormány a 2010 előtti ráfordításokhoz képest mára megkétszerezte a felsőoktatási főösszegeket: 2022-ben 650 milliárd forint lesz a költségvetés felsőoktatásra fordítandó előirányzata. Kérdés, hogy egyelőre az EU-s források híján miből.
Az ITM szerint ezt a tételt a science parkok kialakítására és további egyetemi fejlesztésekre szánt forrásokkal kiegészítve jövőre összesen több mint 1000 milliárd forint hasznosul a felsőoktatásban. A Kormány a következő években kész fedezetet biztosítani az intézmények által előterjesztett mintegy 2700 milliárd forintos fejlesztési igény maradéktalan valóra váltására. A tervezett bruttó nemzeti össztermék mintegy 1,8 százalékára rugó átlagos éves egyetemi forrásmennyiség az Európai Unió átlagos GDP-arányos költéseinek jóval több mint duplája – büszkélkednek.
A bérrendezésről is volt szó a közleményben; eszerint négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány 27 százalékos béremelési programja. Idén és jövőre, két lépcsőben újabb több mint 30 százalékkal növekszik az állami, egyházi és a modellváltó intézményekben dolgozók keresete is. A hallgatói jólétet szolgálja a 2017-ben útjára indított, 220 milliárd forint keretösszegű országos felsőoktatási kollégium fejlesztési terv. Az intézmények gazdálkodási helyzetét a baloldali kormányok terhes örökségeként nagyban megnehezítették az elhibázott, pazarló PPP finanszírozásban megépített létesítmények költségei. A 2010 eleji 54-ből 48 konstrukció kiváltására már közel 146 milliárd forintot fordított a kormány – zárul a beszámoló.