A Portfolio arról ír, hogy számításaik szerint ez volt minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által. Mindezt azért, mert a magyar államnak vitája van az Európai Bizottsággal.
Jókora devizakötvény-kibocsátást tett lehetővé az ÁKK, mert a nekünk járó RRF (Recovery and Resilience Facility), azaz helyreállítási alap előlegének kifizetése megcsúszik az Európai Bizottság és a kormány vitája miatt. Erről még a Szegedi Tudományegyetem kapcsán írtunk sokat, mert félő, hogy a modellváltó intézményeknek beígért fejlesztési pénzek nem jönnek meg. Legutóbb Szabó Gábor, az SZTE prorektora mondta azt, hogy „Az uniós helyreállítási alapból az egyetemi fejlesztésekre szánt pénzek elmaradása valóban súlyos gond lenne az egyetemeken”.
Szerinte viszont egyelőre nem az látszik, hogy elbukjuk a pénzt. Erre utal az is, hogy a kormány továbbra is számításba veszi, így a fejlesztések előkészítése nem állt le. Úgy tűnik ezt tervezte a kormány ideiglenes, áthidaló megoldásként, hogy amíg nem jön meg a pénz, addig gigászi hitelből és az ország saját költségvetési forrásaiból fedezzük a fejlesztéseket. Tudták azt, amit mi még nem, ezért a pályázatok a tervezett időben ki lesznek írva. Az a forgatókönyv még nincs tisztázva, ha nem jönne a forrás, de Szabó szerint ezen egyetemi projektek jórészt nincsenek még annyira előkészítve, hogy azonnali pénzlehívást igényelnének.
Az viszont elég ironikus, hogy a kormány előzőleg arra hivatkozva nem kérte az RRF hitelrészét – amely 3300 milliárd forintnak megfelelő összeg –, hogy nem akarunk még jobban eladósodni. Csupán az alap vissza nem térítendő támogatásos részét kértük, tehát ez nem hitel, de egyelőre a viták miatt ez sem jön, erről itt írtunk bővebben. A pénz első adagja már szeptember folyamán megérkezett volna egyébként, de így maradt a devizakötvény-kibocsátás a projektek zavartalansága miatt.
A tízéves dollárkötvényből 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a harmincévesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az ÁKK. Az elemzők szerint a gigantikus összegnek viszont csak egy részét – 500 millió euró – kellett az elmaradó EU-s helyreállítási források miatt bevonni, a többi pénz, a 2,86 milliárd eurónyi tétel 2022-ben lejáró adósság-előfinanszírozásra, míg 0,7 milliárd eurónyi pedig infrastruktúra-fejlesztésre, nyugdíjakra és oktatásra megy.
A lap azt írta, a tízéves amerikai államkötvény hozama jelenleg 1,29 százalék, így 100 bázispontos felárral ebből a papírból 2,29 százalékos hozam mellett vont be tíz évre forrást a magyar állam. A harmincéves amerikai kötvény hozama jelenleg 1,855 százalékos, ennél 150 bázispontos felárral 3,355 százalékos hozam mellett tudott harminc évre forrást bevonni. Az ÁKK szerint a további nemzetközi devizakötvény-kibocsátással nem változik azon stratégiai céljuk, hogy a devizaadósság részarányát továbbra is a teljes adósság 10-20 százaléka közötti referenciatartományon belül tartsák.