Január első napjaiban behívták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, ahol Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet – írja a Telex. A lap szerint ez nem volt más mint hogy saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból.
A Telex információi szerint 2020 végén rendkívüli szenátusi ülést hívtak össze a három legfontosabb vidéki egyetemen, Pécsen, Debrecenben és Szegeden. Itt állítólag arról kellett dönteniük az intézményi vezetőknek és a szenátus többi tagjának, hogy az egyetemekhez tartozó klinikai központok január elsejétől önálló jogi személlyé válnak-e. Az utolsó pillanatos átalakítást a koronavírus-járványra hivatkozva az illetékes minisztérium kezdeményezte, nem másra hivatkozva, mint hogy a Belügyminisztérium alá került kórházirányítás miatt van szükség a szétválasztásra.
Ekkor azonban még az egyetemeknek sem mondták, hogy néhány nap múlva már teljes modellváltásról is szó lesz. A Telex azt írja, hogy ha a rektorok keresztülverik a döntéshozó szerveken, az egyetemek formálisan teljesen megszűnnek állami intézmények lenni, és egy magánalapítvány lesz a fenntartójuk, minden lényegi döntést pedig egy kinevezett kuratórium fog meghozni. Magyarul követik az SZFE-t.
Ismeretes, hogy Palkovics László tavaly nyáron még azt nyilatkozta, hogy e három egyetem, valamint a SOTE és az ELTE megmarad állami fenntartásban. „Először értsük meg azt, hogyan működik ez az alapítványi konstrukció, aztán később hozhatunk még döntést; egyelőre nem gondoljuk azt, hogy a nagy egyetemeket át kéne alakítani” – fogalmazott.
A lap úgy tudja, hogy december végén még a minisztériumban sem ismerték, hogy pontosan milyen forgatókönyv szerint folyik majd az átállás, és lesz-e egyáltalán modellváltás most. Szerintük a legelterjedtebb vélekedés egyetemi körökben, hogy a tárca ezzel akarta úgymond bevédeni a klinikákat és velük a vidéki orvosi karokat attól, hogy az Emmi leválassza és átvegye őket. Erre utalhat a Szegedi Tudományegyetem tavalyi állásfoglalása is. Ebben az SZTE teljes vezetése deklarálta, hogy ragaszkodik az egyetem egységéhez és minden karához; a találgatások szerint erre állítólag azért volt szükség, mert Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem igen befolyásos rektora a vidéki orvosi karokat a saját intézményéhez csatolva akart létrehozni egy országos orvosképző szuperegyetemet. Erről a tervről a Szegeder is beszámolt akkoriban, amikor felmerült, hogy teljes karok kiszervezése lehet napirenden a szegedi egyetemen.
Egy a szegedi bölcsészkaron dolgozó oktató a következő szavakkal vázolta fel a jelenlegi helyzetet:„A kollégák között nagyon pesszimista, lemondó a hangulat. Majdnem mintha a halálra ítéltet tájékoztatnák a guillotine működéséről”. Egy másik, szintén szegedi tanszékvezető úgy fogalmazott, „Ez nem egy gyár, amit egyik napról a másikra el lehet adni, be lehet zárni. A felsőoktatás és a tudomány nem olyan természetű, amiről rapid döntéseket lehet hozni. Nem mi hoztuk létre, az egy szent örökség, amihez türelemre, a nézetek ütköztetésére van szükség.”
Többen azt mondták, még az egyetemi vezetéseket is váratlanul érte, amikor január elején közölték velük az átalakítási terveket. A Telex szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a szegedi és a pécsi egyetemek vezetői is valamilyen érdemi feltételekhez kötött, tárgyalásos megoldást javasolnak majd a minisztériumnak. Megpróbálhatják elérni, hogy az egyetemi autonómia érvényesülésére minél több garanciát kapjanak, hogy a szenátus érdemi jogkörökkel rendelkezzen az új felállásban is, és hogy ezeket foglalják bele az alapítvány alapító okiratába. Erről a mai napon Rovó László is megnyilvánult.
„Jó a politikai időzítés: a Covid miatt szétesett az egyetemi közösség, most csak apátia és kétségbeesés látszik. Ha pedig arra gondolok, hogy Palkovics az akadémiai kutatóhálózat elvételénél is mindent megígért, majd a kifárasztás taktikájával a végén lényegében nem lett semmi, elég kellemetlen déja vu érzésem van” – fogalmazott egy debreceni vezető oktató.