„A Szegedi Tudományegyetemen átalakulása és a tervezett fejlesztések az egész régió számára meghatározóak lehetnek, a modellváltás azonban nem eldöntött tény.” Ezt Rovó László rektor kedden mondta sajtótájékoztatóján.
„Az egyetem fő döntéshozó szerve, a szenátus hétfőn tárgyalt arról, hogy az SZTE költségvetési intézményből állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménnyé alakulhat” – mondta a professzor újságírói kérdésre egy más témában tartott sajtótájékoztatón.
A rektor leszögezte, minden külső nyomástól mentesen az egyetemnek kell döntést hoznia az átalakulás kérdésében, amely egyaránt felvet lehetséges előnyöket és veszélyeket is. „Az SZTE polgárai olyan felkészült és kiváló szakemberek, hogy ezeket a rizikókat és előnyöket mérlegelni tudják” – tette hozzá.
Rovó kifejtette, számos nyitott kérdés van, és az intézmény csak akkor dönt az átalakulás mellett, ha garanciákat kap arra, hogy a függetlensége megmarad. Hozzátette: a jelenlegi információi szerint ezeket a garanciákat az egyetem, ha kéri, meg is kapja.
Az átalakulásnak szerinte számos előnye van: teljesen más gazdasági környezetbe kerülne az egyetem, nőne az intézmény mozgástere. „Azok a fejlesztési források, amelyekhez az SZTE könnyebben hozzájuthatna, tovább bővítenék a lehetőségeket a régió más szereplőivel történő együttműködésre” – hangsúlyozta a professzor, folytatva: „akkora fejlesztési forrás érkezhet az SZTE-re, amekkorát még az egyetemalapító Klebelsberg Kunó időszakát is figyelembe véve sem kapott a szegedi felsőoktatás” – mondta a rektor.
„A SZTE eddig is jelentős szerepet vállalt a Dél-Alföld fejlesztésében. Az átalakulás a korábbinál sokkal rugalmasabb és gyorsabb reagálást tenne lehetővé, s ez az egész térség számára előnyös lenne” – vélekedett a professzor. „A modern elvárásoknak jobban megfelelő, a gazdaság szereplőivel aktívabb együttműködésre képes egyetem a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb oktató és kutató intézményévé válhat” – mondta. (via MTI)
Az eddigi történések összefoglalása:
- A január 4-i dékáni kollégiumi ülésen tudatták az egyetemi dékánokkal, hogy kezdeményezhetik a Szegedi Tudományegyetem magánalapítványba történő szervezését; erről az országban elsőként számoltunk be akkor.
- Néhány órával később a Magyar Narancs is írt a témáról, hozzátéve, hogy a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem is hasonló cipőben járhat.
- Ezt követően közleményt adott ki az SZTE, melyben azt írták, „a Dékáni Kollégium egyhangúan támogatja a tárgyalások megkezdését a lehetséges új működési modell kialakításáról, jelenleg a belső egyeztetések és a kérdéskör vizsgálata zajlik”.
- Aznap este a Szabad Pécs írta meg egy belső egyetemi levél alapján, hogy a Pécsi Tudományegyetemen is gondolkodnak a modellváltáson, és ott már konkrétumként beszélnek arról, hogy az SZTE is „kifejezte azon szándékát, hogy csatlakozni kíván az ún. »modellváltó intézményekhez«, vagyis nyitott az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményi modell kialakítására”.
- Pár nappal később a Szegeder arról írt, ha lesz alapítvány, akkor kuratóriumi tag lehet majd Nemesi Pál és Novák Katalin is.
- Az egyetemek modellváltása ellen szegedi csoportok és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyaránt tiltakozását fejezik ki.
- Január 18-án szenátusi ülést tartottak az ügyben, döntést azonban nem hoztak.
- Felszólalt ugyanakkor több oktató is, köztük Szajbély Mihály, aki aggodalmát fejezte ki, hiszen szerinte hiába sulykolja a vezetés, hogy nemhogy megmarad, de növekszik is majd az SZTE autonómiája, ez a valóságban fordítva történhet meg. Nem tartja azt sem ideálisnak, hogy az egyetemet lényegében korlátlanul irányító kuratórium tagjait csak lemondásos vagy kihalásos módon lehet majd leváltani, és az új tagokról is a kuratórium dönt. Megfogalmazott ugyanakkor néhány elvárást, melyek szerinte biztosíthatnák az egyetem önállóságát akkor, ha tényleg megesik a modellváltás. Felszólalása ide kattintva olvasható.