Egyre távolabb kerül annak régóta várt, és nem rég újból felkapott tervnek a megvalósítása, hogy közelebb épüljön meg a vasúti pálya a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2-es termináljához.
A 80-as évektől kezdve rengeteg elképzelés született Magyarország legnagyobb repülőtéri termináljának vasúttal való összekötésére: volt szó az M3-as metró meghosszabbításáról, egy vasúti hurokról, melynek csak végállomása lett volna a repülőtér, a legújabb, 2016-ban elővett tervek szerint azonban az egész vasútvonalat helyeznék át részben új pályára, hogy a repülőtér (alatt) létesülhessen egy megállóhely.
Ezzel a megoldással a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból is átszállás nélkül válhat elérhetővé a légikikötő, magyarul elég a Nagyállomáson felszállni a pesti InterCity-re, és szűk két óra múlva leszállni a terminál alatt. Fontos megjegyezni, hogy az olyan vidéki városok, mint Szeged és Debrecen, bár profitálnának az elképzelésből, alapvetően nem miattuk, hanem Budapest miatt épülne meg bármiféle vasút.
Jelen pillanatban igen körülményes az eljutás a két végcél között: a vonatról a repülőtér bejáratától 5 kilométerre levő Ferihegy megállóhelyen lehet leszállni, innen pedig csomagostól-mindenestől egy 10 perces zötykölődés következik az általában jól megtömött 200E-s buszon.
2016. óta azonban újra érkeznek hírek arról, hogy végre megépül az évtizedek óta várt vasút. A legújabb tervek szerint a vasút Monor állomás után válna le a mai nyomvonalról, és a reptéren keresztül, 22 kilométer hosszan kerülne, mire visszatér Kőbánya-Kispest előtt. A kiágazás kétvágányú, villamosított lenne, és 7 kilométer hosszan futna a repülőtér alatt.
Most azonban egyre több kérdés merült fel az új vasúttal kapcsolatban, ugyanis repülőtér nemrég privatizálva lett, ezért kérdéses, hogy a külföldi befektetők egyáltalán bele mennének-e, hogy a vasút megépüljön. Erről Homolya Róbert, a MÁV tavaly nyáron kinevezett vezérigazgatója mesélt a HVG-nek.
„A projektben már nem a vasúti megvalósíthatóság a fő kérdés, hanem az, hogy mivel privatizálva lett a reptér, a koncessziós szerződés milyen beavatkozást enged meg a területen.
A repteret üzemeltető cég (a külföldi pénzügyi befektetők tulajdonában lévő Budapest Airport) használatába adták a légikikötő területét 75 évre, a szakember szerint a vállalatnak lehetősége van arra, hogy azt mondja, nem járul hozzá a vasútvonal megépítéséhez” – írja a lap.
További probléma lehet, hogy még forrást sem sikerült szerezniük a projekthez, melynek a legkisebb átfutási ideje Homolyai szerint 4-5 év.
Nyitókép: illusztráció, NIF Zrt.