Jócskán átszabná a Belváros közlekedését egy tervezett felújításcsomag, melyet ma tárgyaltak a városházán. A városfejlesztési bizottság ülésén nézeteltérések is voltak bőven, ami érthető, hiszen nagy dolgokról van szó. Újra éleződni látszik a kerékpáros-autós vita Szegeden.
A tárgyalt fejlesztés a mostanában egyre többet emlegetett Fenntartható városi közlekedésfejlesztés c. projekt részeként valósulna meg. Ez az a négy részből álló csomag, melyből három fejlesztés – a baktói jelzőlámpaépítés, néhány újszegedi változtatás, valamint a Csillag tér felújítása – jelenleg is folyamatban van, kivitelezésük zajlik még. A Belvárosban számtalan közlekedési gócpont van, amiken nem éppen egyszerű átjutni (kivéve gyalog persze). Ilyen gócpontok:
- A Somogyi és az Oskola utcák, ahol a csúcsidőszakokban szinte állandó autósor nem elhanyagolható környezeti terhelést jelent a környékre. Emellett a kerékpárosok és az autósok között gyakori konfliktusok alakulnak ki a két fent nevezett utca kereszteződésében, illetve az Égő Arany toronyház lábánál.
- Probléma még, hogy reggelente a Belvárosi hídról érkező, a Deák Ferenc utcára (tehát az Aradi vértanúk tere felé) balra kanyarodó autók rendszeresen feltorlasztják az Oskola utca-Stefánia tengely forgalmát.
- Ezen tengelyen halad át az ország legforgalmasabb kerékpárútja (legalábbis az önkormányzat így hivatkozik rá) is, ami Szeged északi és déli városrészeit köti össze. A hídnál levő csomópontban folyamatos konfliktushelyzetek alakulnak ki, ugyanis rendes szabályozás nélkül van összeeresztve az imént említett észak-déli tengely a Belvárosi híd-Híd utca tengellyel.
- Gondok forrása az is, hogy – gyakran a hídról a Deákra haladó autók miatt – annyira feltorlódik a Stefána autóútja, hogy azon akár percekig is vesztegel a város egyik legforgalmasabb trolibuszvonala, a 9-es és a 19-es.
Elsősorban ezeket a problémákat kívánja orvosolni az önkormányzat úgy, hogy a legtöbb helyen a gyalogos- és kerékpárosforgalmat, illetve a közösségi közlekedést részesítik előnyben. Mindemellett burkolat- és utcabútorcsere is várható, valamint a zöldterületek növelése. Ezeket jelen állás szerint
- az Oskola utcán,
- a Stefánián (az utcán, nem a parkban),
- a kettő kereszteződésében, illetve
- a Híd utcán, egészen a Széchenyi térig
tervezik megvalósítani. Itt ha minden igaz a már megszokott klinkertéglás (ami valójában színezett térkő) járdák lesznek, kerékpártámaszokkal.
Emellett nagy szó, hogy az Oskola utcán, a Somogyi és az Oroszlán utcák között a járdát kiszélesítik, arra pedig fákat ültetnek. Ezzel ha minden igaz megszűnik itt a parkolás. Ezzel a város célja, hogy vonzóbb legyen a hely a vendéglátóipari létesítmények számára, illetve csökkenjen az utca hősziget-hatása, ami jelenleg – lévén faltól falig aszfalt minden – a lehető legnagyobb.
Ezek eddig inkább voltak vizuális fejlesztési irányok, most térjünk rá arra a részre, ami miatt információink szerint még a városházán is komoly ellentétek vannak a képviselők, illetve a bizottság tagjai között: a közlekedésszervezésre. A tervek szerint
teljesen átépül a Stefánia-Oskola utca kerékpáros tengely,
ami sok-sok újdonsággal és változással jár majd. A következő nagyobb, Belváros közlekedését érintő változásokra kell számítani az I. ütem megvalósulásával:
- A kerékpáros és a gyalogos forgalom szétválasztásra kerül a Stefánián, előbbi a közúton kijelölt kerékpársávokra kerül.
- Az autósoknak a Stefániáról balra a Belvárosi hídra kanyarodáskor a zöld jelzés ideje a duplájára nő.
- Trolibuszsáv létesül a Stefánián a Híd utca felé a parkoló helyén. Ebben a sávban kerékpáros nyomok is lesznek.
- Ugyanitt megépül a Múzeum nevű trolibuszmegálló párja is az Ativizig épülete előtt.
- Kerékpáros nyomokat festenek fel a környező egyirányú utcákban, a Híd utcában és folytatólagosan a Széchenyi téren, egészen a Feketesas utcáig, ami ugye egy hasonlóan súlyos közlekedési folyosó kerékpárral.
Emellett közműveznek is majd, de az talán kevéssé érdekli a közt. Fent egy bizonyos I. ütem pontjait írtam le, ami magával hozza, hogy lesz egy II. ütem is később. Ez a következőkkel jár majd:
- A Vörösmarty utcán/Kossuth Lajos sugárúton a Stefánia és a Bocskai utca (NAV-székház utcája) között kerékpáros nyomokat festenek fel. Ez lesz lényegében a Kossuth Lajos sugárúti bringaút folytatása a Tiszáig.
- A Tisza Lajos körút északi részén, az Anna-kút és a Glattfelder Gyula tér között szintén kerékpáros nyomokat festenek fel.
- Szintén a Tisza Lajos körúton, de a déli részén, az Aradi vértanúk terén is kerékpáros nyomokat festenének fel az Árvízi Emlékműig.
- A Dóm tér keleti oldalát (ahol az SZTE ÁOK található) kétirányúsítják a kerékpárosok számára. Itt azt is ígérik, hogy a jövőben erre lesz kitáblázva alternatív É-D irányú kerékpáros útvonal rendezvények (pl. a szabadtéri) idejére.
- Kerékpáros nyomokat festenek fel jóval arrébb, a felsővárosi Hajós utcán is.
- Helyenként kerékpársáv, néhol csak nyomok lesznek kialakítva a Felső Tisza-parton a Novotel és az Etelka sor között.
- Kerékpáros nyomok, ismét: Bécsi körút és Szentháromság utca.
- A Nagykörúton belüli egyirányú utcák – lehetőség szerinti – megnyitása a kerékpárosok számára mindkét irányba is szerepel a listán.
Szóba kerültek még fejlesztések a Móra Ferenc Múzeumnál is, de arra jutottak, hogy azokat inkább az ottani munkálatok utánra, 2021-re halasztják, elkerülve ezzel a beruházások közötti konfliktusokat. A fentieket csütörtökön tárgyalta az önkormányzat Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága. Az ülésen állítólag voltak nézeteltérések: Bartók Csaba (aki egyébként a bizottság alelnöke) szerint a tervezéskor nem vették figyelembe a folyamatosan növekvő autósforgalmat a városban, pedig az autók rossz és jó időben egyaránt jelen vannak az utakon. Mint mondta, neki nem a biciklisekkel van gondja, hiszen ő maga is azzal jár (mi úgy tudjuk egyébként, hogy motorral), hanem azzal, hogy a mostani változtatásokkal csökken a parkolók száma, és szűkül Szeged gépjármű-befogadó képessége. Nagy Sándor alpolgármester szerint Bartók téved, mivel a terv összehangolt. Voltak olyan képviselők, akik szerint az észak-déli irányú kerékpáros forgalmat egy az egyben a Belvárosi híd alatt kellene átvezetni (nem alagútban, hanem elkanyarítva a kerekezőket a Tisza felé egy kis kerülőre), és nem a hídfőn, ahol az autók is járnak. Ezzel azonban a Magyar Kerékpárosklub nem ért egyet, és a kor közlekedéspolitikája is másként diktál.