Drágultak a megyei jogú városok lakásai, de nincs nagy változás

Visszakapaszkodtak a használt lakásárak 2020 végén a tavaszi visszaesés után. Az év második negyedévben a járvány miatt bekövetkezett több mint 4 százalékos szintű árcsökkenést július és szeptember között 5 százalékos drágulás követte az előzetes hivatalos adatok szerint. A KSH adataiból arra lehet következtetni, hogy 2020 harmadik negyedévében bekövetkezett áremelkedés elsősorban az “olcsóbb településeken” történt adásvételeknek köszönhető.

Az is látszik, hogy januárban az eladott fővárosi, kisvárosokban és községekben található lakások és családi házak átlagos négyzetméterára idén januárban 2-19 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A megyei jogú városokban viszont 2 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár.

Stagnálás és árcsökkenés jellemzi lakáspiacot, igaz, a járvány miatt a múlt év második negyedévében látható szinthez képest némi emelkedés történt – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a KSH hivatalos, múlt év harmadik negyedévére vonatkozó –, egyelőre előzetes adatai, valamint a januárban eladott lakások hirdetései alapján az árak alakulását mutatja be.

A KSH használtlakás-árindexe a 2020 harmadik negyedében 0,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Balogh László, a szájt vezető gazdasági szakértője azt mondta: „Ez lényegében stagnálást jelent, ugyanakkor a második negyedévhez képest 5 százalékkal emelkedtek az árak. A KSH előzetes adatai alapján ebben az időszakban viszont a korábbinál több adásvétel történt olcsóbb lakásárakkal rendelkező településeken.” A szakértő hozzátette: „Intenzív átalakulásnak lehetünk szemtanúi a lakáspiacon, mivel a fővárosi árak a megfizethetőbb tartományba sorolódnak vissza. A többi településen jobban kitart a lakáspiaci lendület, de fontos figyelembe venni, hogy egyelőre még csak előzetes adatokról van.”

Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy akik januárban váltak meg a lakóingatlanuktól, közvetlenül az eladás előtt mekkora összeget kértek azért. A fővárosban az átlagos négyzetméterár 690 ezer forintot tett ki, ez pedig 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbi több mint 700 ezer forintos összegtől.

A kisebb városokban jóval komolyabb mértékben, 19 százalékkal 306 ezer forintra csökkent a négyzetméterár. A községekben 4 százalékkal 205 ezer forintra mérséklődtek az árak. Bár a megyeszékhelyeken az átlagos négyzetméterárak 2 százalékkal 384 ezer forintra nőttek, Balogh László szerint ez minimális drágulásnak, inkább stagnálásnak felel meg.

2021 elején több kedvezmény és támogatás is megjelent az otthonteremtési programban, s ez lendületes évkezdést okozott a lakáspiacon, de a forgalom leginkább a kisebb településeken élénkülhet. A nagyvárosok agglomerációs övezetei az alacsonyabb áraiknak köszönhetően eddig is népszerűek voltak, de a koronavírus utóhatásai – a távmunka terjedése és a zöldebb környezet – miatt még felkapottabbak lehetnek.