1948. november 21.: hatalmas ünnepség keretein belül felavatták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként ismerünk.
A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet
Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még bőven folyt az első világháború, de hazánk már rég nem állt valami fényesen. November 13-án aláírták a Belgrádi egyezményt, amely jelentősen korlátozta Magyarország hadseregét, és kimondta, hogy segítenünk kell az antant hatalmak esetleges, területeinken való zavartalan áthaladását.
Így vonultunk május elsején
Május elsejét régóta ünnepeljük, van ilyenkor dobozos sör, virsli meg szétesős vidámpark a ligetben. Most azonban nem ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy a rendszerváltás előtt milyen volt nem dolgozni egy napra.
Ezen a napon született meg az első az első szegedi Nobel-díj
1937. december 10-én vette át Stockholmban Nobel-díját Szent-Györgyi Albert, ez alkalommal tekintsük át, mit írt a kor sajtója az első Magyarországon született Nobel-díjról.
Így éltek nagyapáink – mesterségek a 100 éves Szegedről
Ha megkérdezünk ma valakit az utcán, hogy mi a foglalkozása, bizonyára nem halászt, gyékényest, papucsost, hajóépítőt, piaci kofát vagy kékfestőt fog mondani. Pedig a második világháborúig ezek voltak a legnépszerűbb szakmák Szegeden. Hogy ezek az emberek pontosan hol, mit és hogyan csináltak, most bemutatjuk.
26 kilométerre volt egy gyönyörű zsinagóga, de lebontották, hogy pártszékházat építsenek a helyére
A szegedi zsinagógát nemrég újították fel, erről több ízben is írtunk, volt azonban még egy, amit Baumhorn Lipót tervezett, a makói. Csakhogy ők nem voltak szerencsések, a 60-as években lebontották az épületet.
A magyarországi zsinagóga-építés atyja
Baumhorn Lipót a hazai zsinagóga-építés kiemelkedő alakja volt a századforduló környékén. Közel két tucat épületet tervezett csak az izraelitáknak, köztük a temesvári, egri és több fővárosi zsinagógát is. Munkásságának legnagyobb fókusza azonban Szegedre irányult, városunkban a következőket tervezte:
- Új Zsinagóga (1903)
- Szegedi Izraelita Hitközség Székháza (Gutenberg u. 20., 1903)
- Szeged-Csongrádi Takarékpénztár épülete (Takaréktár u. 7., 1903)
- Wagner-palota (Kölcsey u. 4., 1905)
- Wagner-palota (Feketesas u. 28., 1911) (igen, kettőt is hívnak így, és ráadásul mindössze 100 méterre vannak egymástól)
- Forbát-ház (Tisza Lajos krt. 60., 1912)
- Vasalóház (Horváth Mihály u. 9., 1913)
Továbbá a Régi Zsinagóga 1906-os kisebb módosításain és a Kass Vigadó 1916-os szállodává történő átalakításán is ő dolgozott.
Baumhorn azonban nem csak Szegeden dolgozott, Makón is alkotott egy felejthetetlent, amit aztán mégis elfelejtettettek az emberekkel.
Közel 300 éve költöztek az elsők
Az 1810-es évekre veszélyessé, tűzbiztonságilag kifogásolhatóvá vált a környék, egy telekre ugyanis több ház is épült, melyek közt szűk sikátorokban közlekedtek. Ennek megoldására 1815-ben Fejérváry Ferenc mérnök elkészítette Makó első rendezési tervét, melyben az alapból íves, rendszertelen zsidó utcákat kiegyenesítette, egységes házhelyeket alakított ki. A tervet az 1821-es árvíz után hajtották végre, amikor is a zsidó házak jelentős része összedőlt.
Művelődéstörténetileg jelentős esemény volt, hogy az első magyar nyelvű prédikációt a makói zsinagógában tartották 1814. augusztus 2-án.
A makói zsinagóga felhős története
A 20. század elejére a zsidóság létszáma már meghaladta az ezer főt (1910: 1928 fő, 1930: 2052 fő), így érhetően szűkössé vált az addig használt zsinagóga.
1907-ben tervpályázatot hirdettek egy új, nagyobb építésére, majd még abban az évben kihirdették győztesként Baumhorn Lipótot.
A templom számára az Eötvös utcában kijelölt helyet Németh Andor városi mérnök nem tartotta megfelelőnek: „Tessék elképzelni – mondotta – egy monumentális, 130 ezer koronás imaházat, benyomva az épülethez arányított szűk területre, vakolatot hullató és csúnya tűzfalak közé, amely úgy fog a szemlélőre hatni, hogy azért van ott, hogy levegő és világosság ne jusson a templomra.” A hitközség intézőbizottságának javasolta, hogy vásároljanak egy olyan telket, ahol érvényesülni képes a zsinagóga, erre azonban valamiért nem került sor.
A neológ stílusban megépült templom alapkövét 1911. október 5-én rakták le, felavatására pedig 1914. szeptember 2-án Kecskeméti Ármin főrabbi által került sor.
Az épület kupolája négy fapilléren nyugodott, falainak festése illett a keleties építészeti stílus ornamentikájához.
Az új, Baumhorn-féle zsinagóga harminc évvel elkészülte után, a második világháborúban megsérült, kupoláját nem állították helyre. A háború utáni években tárgyalások folytak, miként tudná a város hasznosítani az épületet. Felmerült, hogy színházként használják, ám ezt a hitközség akkori kántora kegyeleti okokra hivatkozva ellenezte. Hasonlóan elvetették a hangversenyterem ötletét is, majd végül 1965-ben az országos hitközpont a makói zsidóság megkérdezése nélkül 500 ezer forintért az épületet eladta a Kossuth termelőszövetkezetnek.
A zsinagóga története pedig hamarosan a végéhez ért, azt ugyanis
lebontották, hogy pártszékházat építsenek a helyére,
ahol ma a rendőrség működik.
Ha belegondolunk, a történet kicsit talán emlékeztet a szegedi Kálvária kápolnáéhoz, amit egy benzinkút építése miatt robbantottak fel szintén a 60-as években.
A ma rendőrségként használt egykori pártszékház.
Nyitókép: sulinet.hu
Amikor forgalomba álltak a történelem legrosszabb villamosai Szegeden
Nincs olyan igaz szegedi, aki ne ismerné a Bengáli villamosokat. Bár már több, mint öt évtizede debütáltak, egészen 2011-ig a mindennapok részei voltak a szegedi síneken, és a mai napig teljesítenek nosztalgiajáratokat.
Ma is előttem van, ahogy a hatalmas vörös csillag zuhan lefelé
1956. október 23-án nőtt fegyveres felkeléssé a Szegedről indult ’56-os forradalom, melynek mindnyájan tudjuk mi lett a vége. Emlékezésül összegyűjtöttünk pár ritkán látott és halott részletet, melyek a helyi eseményekhez köthetők.
A szegedi lovasszobor, ami egyszer csak elköltözött
Vagyis inkább elköltöztették, nyilván nem saját lábán tette meg a közel egy kilométeres utat. 1912. szeptember 29-én rántották le a leplet a város legújabb szobráról, mely II. Rákóczi Ferenc fejedelmet ábrázolta.
135 éve tették le a városháza alapkövét
1882. augusztus 28-án helyezték a földbe a városháza alapkövét. Legalábbis az egyiket, volt ugyanis egy pár.
A százéves Szőke Tisza gőzös legendája
Vagyis csak 100 éves lenne, ha még létezne, de a lényeg, hogy Szeged büszkeségét, a Szőke Tisza II-t 1917-ben bocsátották először vízre. E jeles alkalomból pedig nézzük, mi történt vele hosszú pályafutása során.
80 éve épült a város leghíresebb kapuja, a Porta Heroum
Nyolc évtizede épült fel a Gizella (ma Aradi vértanúk) tér hangulatát alapjaiban átszabó épület, mely a mai napra a város egyik leghíresebb látványossága lett. A város már a 20-as években, nemsokkal a háborút követően valamilyen formában emléket szeretett volna állítani az elesett szegedi hősöknek, azonban közel két évtizedbe tellett, mire a tervből lett is valami.
20 éve járnak a szegedi Tátrák
1997. május 8-án álltak forgalomba az ország akkor legmodernebb villamosai, a Tatra T6A2-esek Szegeden.
Szeged elveszett kupolái
A legtöbb magyar város, így Szeged sem úszhatta meg, hogy a II. világháborút követően rengeteg századfordulós épületének díszes tetőjét nemes egyszerűséggel lebutítsák, kupoláját, tornyát pedig nem ritkán teljesen megsemmisítsék, fittyet hányva többek között az épület stílusára, a tervező emlékére, és a kialakult városkép megőrzésére.
A te utcádban is járt villamos régen?
A szegedi villamoshálózat rengeteget változott az elmúlt több, mint 100 évben: 1908-as megnyílásakor a mára megmaradt vonalakon kívül még járt villamos Újszegedre és Petőfitelep felé is a Felső Tisza-parton például, de később épült vonal Dorozsmára és a mai Tisza teherpályaudvarra is. A hálózat legnagyobb nettó kiterjedését (azaz csak a vonalakat, nem pedig a különböző járatokat számolva) a hatvanas évekre érte. Ekkorra ugyanis már kiépültek a késői vonalak, mint az 1950-ben átadott 7-es, de még nem kezdték el felszámolni a ma már nem létezőket.