1917-ben bocsátották vízre Szeged talán leghíresebb járművét, a Szőke Tisza II-t. A hajóról sokan sok mindent tudnak, de talán többen vannak azok, akiket kevésbé vonzott be eddig e csodás alkotás története. Még 2017-ben, a századik évfordulóra írtunk egy terjedelmes cikket róla, ezt érdemes előbb elolvasni.
Röviden azért annyit érdemes tudni róla, hogy bár már százkét éves, élete mindössze közel egyharmadát, negyven évet töltött a Tiszán, előtte végig dunai hajó volt. Nem is akármilyen dunai hajó! Vízre bocsátásakor még a IV Károly nevű luxusgőzösként szelte a hullámokat, urak és hölgyek ezreit kápráztatva el pazar berendezésével és méreteivel. A 77,4 méter hosszú csoda évtizedeken át volt a Duna legnagyobb gőzöse, a 2000-es évekre pedig az ország legnagyobb megmaradt gőzhajója, ezért is tekinthető kulturális mészárlásnak meg nem mentése.
Története kifejezetten érdekes fordulatot vett, amikor
1944-ben Ausztriába menekítették, ahol brit és amerikai zászlók alatt szolgált.
Innen csak 1947-ben tért vissza Budapestre, ahol nemsokkal később már Felszabadulás néven működött. 1958-tól turistahajó lett, majd kiöregedve, 1979-ben dobták ki a Tiszára, ahol diszkóhajó volt főként, majd nemsokkal ezután megpecsételődött a sorsa, amikor a hajótest alját a korhadástól védendően 2000-ben betonnal öntötték ki. Ez természetesen nem hogy segített volna rajta, inkább elősegítette katasztrófáját, hiszen így tovább növekedett a test súlya, és tovább gyengítette az amúgy is utolsó napjait élő burkolatot.
Nemsokkal ezután azonban úgy tűnt, hogy bár az eredeti hajótól el kell búcsúznunk, az mégis tovább élhet, hiszen a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány bejelentette, hogy befektetőket várnak a hajó újjáépítéséhez. Számításaik szerint a befektetés már a 7. évben megtérült volna, azonban az egyedüli jelentkező, egy német hajózási cég profilváltás miatt 2009-ben elállt az üzlettől. A későbbiekben jelentkezett újabb befektető, aki szintén visszavonult idővel.
Terveik azonban ígéretesnek tűntek. Elképzeléseik szerint egy teljesen új hajót építettek volna, mely korhűen adja vissza az eredeti mivoltát. Kalkulációk szerint ez mintegy másfél milliárd forintból jött volna ki. A tervek szerint az új Szőke Tisza két dologban biztosan eltért volna az eredetitől, az egyik a mérete, ugyanis jóval tágasabbra tervezték. A hajó hossza 95, szélessége pedig 16,5 méter lett volna az eredeti 77,4 és 15,29 méterhez képest. A másik pedig az, hogy nem Szegeden, hanem Budapesten lett volna új otthona, bár ez teljesen érthető is, minthogy lényegében nem létezik folyami élet a Tiszán.
Akárhogy is, a tervekből örökre tervek maradnak úgy tűnik. Korábban levélben kerestük az alapítványt, hogy van-e bármi esély a projektre, de nem válaszoltak.