Szombattól lezárják a tarjáni Csillag teret, ott ugyanis felújítási munkálatokba kezd az önkormányzat. Mindent (is) terelnek majd, és kocsival sem engedélyezett a behajtás öt héten keresztül.

Szombattól lezárják a tarjáni Csillag teret, ott ugyanis felújítási munkálatokba kezd az önkormányzat. Mindent (is) terelnek majd, és kocsival sem engedélyezett a behajtás öt héten keresztül.
Elkészült Szeged harmadik közös sávja, melyben egyszerre közlekedhetnek autóbuszok és kerékpárosok. Az újítás a Szentháromság utca Szivárvány utca és Nagykörút közötti szakaszán található, utóbbi irányába.
Tábla jelzi a közlekedőknek a templomot, továbbá a kiemelt sporteseményeket kiszolgáló járművek a buszsávban is haladhatnak, feltéve, hogy van erre szóló matricájuk – írja a Napi.hu.
Felfestették a Tisza Lajos körút kerékpársávjait, amik tartalmaznak pár elég jó elemet, például rengeteg bringatámaszt.
Continue reading “Elkészült Szeged legújabb biciklisávja, ami egyben buszsáv is” →
Nem, vagyis igen, de nem mindig. De mégis mikor? És mit jelent a fehéren átmenni?
Nemrég elkészült a város első közös busz-bringasávja a Novotelnél, ami több ponton is különleges. Ilyen konstrukció még sosem volt Szegeden: a 150 méter hosszú szakaszon van egy buszmegálló is, illetve két érdekesség a Tisza Lajos körúti csomópontnál, ahol véget ér. Egyrészt itt egy érdekes tábla jelzi, hogy bringával egyenesen, illetve jobbra és balra it továbbhajthatunk, utóbbihoz azonban előbb el kell kanyarodni jobbra, hogy aztán ívesen forduljunk a Belváros felé. Van azonban még egy dolog. Tegyük fel, hogy a Kiskörúton akarunk továbbhajtani a buszsávból, mögöttünk áll egy troli éppen, és fehérre vált a BUSZ feliratú lámpa. Átmehetünk? Vagy meg kell várni, amíg pár másodperc múlva zöldre vált a hagyományos lámpa? Hiszen nem buszt vezetünk, hanem biciklit.
Elkészült a Kiskörút Glattfelder Gyula tér és Tisza-part közötti szakaszán Szeged első olyan kerékpárútja, amely egy buszsávban van vezetve.
Igazából nem is kerékpárút ez, hanem kerékpározásra kijelölt, piktogramokkal jelzett sáv. Ilyenből eddig is volt a városban, például a Kiskörút másik felén, a Dugonics tér környékén, ez azonban az első, amikor egy buszsávban alakítottak ki ilyet.
A legfőbb előnye az, hogy helyet spórol. Egy lovakra és alapvetően gyalogos közlekedésre tervezett városban – mint amilyen Szeged is – az autók megjelenésével egyre szűkebbek lettek a közlekedés számára nyitott terek: a szóban forgó útszakaszon például, ha faltól falig nézzük a körút metszetét (ami pontosan 30 méter), akkor ma a terület 66%-át veszi el a közút, a maradék 34% pedig a két járda, amely sajnos már magában foglalja az összes zöldterületet is. Ha ezen számokat összevetjük az 1879-es árvíz utáni újjáépítési tervekben szereplőkkel, elég jó képet kapunk a közlekedési terek deformációjáról: a századforduló előtt a Kiskörút mindössze 46%-át tette ki az út, 34%-ot a zöldterületek (itt álltak a kandeláberek is), és 20%-ot a járdák. Ha hozzáadjuk azt is, hogy akkoriban az úton is lehetett sétálni a gyér forgalom miatt, még durvábbnak tűnik a mai helyzet.
Így tehát érthető, hogy fontos a hely. A Kiskörúton például konkrétan sehová nem férne el egy bicikliút.
Mint minden újításnak egy város közlekedési rendszerében, ennek is vannak korlátjai, a hatékonysága például igencsak megkérdőjelezhető, hiszen a legtöbb esetben egyértelműen lassítja a buszforgalmat. Bizonyos esetekben viszont inkább előnyös (hiszen van lehetőség a kerékpározásra, ami elsődleges célja kell, hogy legyen ma egy életben maradni akaró városnak), ilyen például ha:
Persze itt nem szabad arra gondolni, hogy a biciklis tényleg feltartja a tömegközlekedést, hiszen a probléma magja az, hogy az autóközlekedés a terület kétharmadát élhetetlenné teszi.
A fővárosban évek óta létezik ilyen, például a Bajcsy-Zsilinszky úton, de ott is gyakran alakult ki vita a különböző szakszervezetek és az önkormányzat között (bár ott annyival bonyolultabb a helyzet, hogy van egy a buszsávban levő bringasávval párhuzamosan futó gyalog- és kerékpárút, ami megkérdőjelezi előbbi létjogosultságát).
Egy francia kutatás szerint azonban a bringások nagyrészt szeretik, mert így nem kerülnek konfliktushelyzetekbe a gyalogosokkal, akik gyakran besétáltak eléjük.
Ha azt nem is tekintjük, hogy egy fokkal bringázhatóbb lett a Kiskörút, már azért is nagy dolog ez, mert megmutatja, hogy a város végre hallgat a kerékpáros szakszervezetek szavára, és ha nem is mindent, de tesz a biciklivel közlekedők számának növekedéséért.
Continue reading “Kész a város első bicikliút – buszsáv kombója” →