Nagyot csillant az ember szeme, amikor a Partizán a 444 támogatásával bejelentette, hogy a lehetőségekhez mértem megannyi választókerületben kész vitát szervezni, melyek révén a választók nagyobb betekintést kaphatnak arról, hogy az előválasztáson a körzetüknek megfelelően melyik ellenzéki képviselőjelöltet érdemes választaniuk, aki majd a Fidesz ellen indul. Ezen a tortán lett volna hab persze, hogyha a miniszterelnök-jelölti vitát is a Partizán és a 444 gondozásában szervezik le, de aztán jött az ATV és az RTL Klub, hogy az alternatív, és a függetlenség felé azért jobban konvergáló médiumok kezéből kilopva a kezdeményezést, a társadalmilag fontos eseményeket azért mégiscsak az áporodott médiaelit vezényelje le. Mindegy, a vidéknek megmaradt a Partizán és annak előválasztási roadshow-ja, mely most hétfőn Szegedre is elért.
Bár nem láttam az összes vitát, kétségtelen, hogy a Csongrád 1-es és Csongrád 2-es helyszínéül szolgáló Móra Ferenc Múzeum talán az eddigi legszebb környezetet biztosította ahhoz, hogy a képviselőjelöltek vitatkozzanak vagy egyetértsenek. Az impozáns szintéren jól hatott a setting, amit a Partizán stábja összerakott, és amiben elsőkörben Binszki József, a DK jelöltje és Szabó Sándor, az MSZP-Párbeszéd jelöltje birkózott meg.
Harmadik híd és erdők, egyetem és Botka
Menetrend szerint a bemutatkozással kezdték a jelöltek, először Szabó Sándor, aki többnyire az eddigi képviselői érdemeiről beszélt, majd elmondta, hogy egy sikeres, szabad, zöld, szolidáris országot szeretne megvalósítani. Beszédében arra is kitért, hogy Botka László őt támogatja, ami azért volt érdekes, mert Botka eddig egyetlen nyilvános fórumon sem állt ki egy jelölt mellett sem. Binszki a rendelkezésére álló két percet bemutatkozással, és a politikához fűződő viszonyának magyarázásával töltötte.
Ezt követte az első vitablokk, amit a moderátor Gulyás Márton a harmadik Tisza-híd kérdése köré szabott. Binszki szerint ez a következő választási ciklusban megépül, bárki is lesz a képviselő. Szabó ezzel szemben egy hosszas történeti áttekintést fogalmazott meg arról, hogy Orbán Viktor többször is megígérte már a hidat, majd a közlekedés korszerűsítéséről beszélt. A híd után szóba került a szegedi levegő minősége, mely problémára Binszki a város köré telepített véderdővel, valamint az elektronikus közlekedésre való áttéréssel reagálna, és Szabó is a zöld fejlesztések mellett voksolt.
Arra a kérdésre, hogy milyen módon lehet esetleg visszafordítani az SZTE alapítványi fenntartását, Szabó Sándor megint nagyon távolról kezdte a választ. Az Orbán-kormány szinte már közhellyé vált bűneivel kezdte, melyek az oktatást érték az elmúlt évtizedben, majd elmesélte, hogyan került többek között alapítványi kézbe az SZTE is, és a
hosszadalmas felvezetés után elmondta, hogy az új kormány elsődleges feladata az lesz az egyetemi autonómia visszaállítsa, ezzel érdemben nem válaszolva a feltett kérdésre.
A kollégiumi férőhelyek kérdésével kapcsolatban sem történt ez másként. Itt először Binszki jegyezte meg, hogy meg kell tenni mindent, ami lehetséges, akár állami segítséggel, kollégiumok építésével kell növelni a kollégiumi férőhelyek számát. Erre Szabó is ”bólogatott”, majd megint kicsit a múltba révedtünk, és elmondta, hogy ő is volt kollégista, tudja milyen az, majd kifejtette, hogy a kollégiumi férőhelyek növelésében az új kormány sokat fog tenni.
A bérlakáshelyzet és az albérletpiac kapcsán Binszki kifejtette azon elképzelését, mely szerint, ha majd lesznek új kollégiumi férőhelyek, akkor majd felszabadulnak az albérletek és csökkenni fognak a bérleti díjak, valamint, hogy az állami bérlakásokat nyomott bérleti árakkal, a fiataloknak előtakarékosságra kötelezés mellett adná ki.
Ezután Binszkihez szólt Gulyás azon kérdése, hogy mi változott benne és a DK-ban, a korábban rasszista és homofób kijelentéseiről híressé vált jobbikos képviselőjelölttel, Tóth Péterrel kapcsolatban. Ez ugye azért fontos, mert pár hete, amikor Gyurcsány Ferenc Szegeden járt bejelentették, hogy a DK támogatásával inkább Tóth Péter indítják a Csongrád 2-es választókerületben az addigra már ott magát felépítő és kampányoló Binszki József helyett.
A kérdésre válaszolva Binszki elmondta, hogy szerinte Tóth Péter kérdése már meghaladott, a jobbikos képviselőnek joga van változni, és Szeged népe őt a 2019-es önkormányzati választásokon rehabilitálta. Ezt követően egy kicsit sajnáltam, hogy Gulyás nem kérdezett rá az ominózus csere miértjére, mint ahogy mi rákérdeztünk a Gyurcsány Ferenccel készült maratoni hosszúságú interjúnkban.
A műsor folyt tovább, és úgy látszik nem csak a mi fülünket ütötte meg Szabó azon kijelentése, miszerint Botka László őt támogatja, mivel Gulyás Márton erre egy az egyben rákérdezett. „Botka László, Szeged polgármestere valóban önt támogatja?” Szabó válasza erre végül egy gyengécske és kicsit zavarodott „igen” volt.
És mégis miben különböznek egymástól?
Szokás szerint az alkotmányos rend visszaállításával kapcsolatban is kérdezték a jelölteket. Szabó ezzel kapcsolatban vízióit vázolta, szerinte egy olyan országot kell létrehozni, ahol szabad a sajtó, ahol független az igazságszolgáltatás, ahol nem vegzálják a civileket és a tudósokat. Ezekhez elengedhetetlen egy új alkotmány, amit népszavazásra kell bocsátani, hiszen hiteles csak akkor lesz, ha az ország többsége elfogadja. Megjegyezte, hogy az államfő személyéről is a népnek kellene döntenie. Binszki is elmondta, hogy hatályon kívül kell helyezni az alaptörvényt, az újat szerinte is egy népszavazásnak kell szentesítenie.
Az elszámoltatás kapcsán sem hallottunk újdonságokat. Szabó szerint csatlakoznunk kell az Európai Ügyészséghez. Elmondta, szerinte az elszámoltatás leghatékonyabb módszere, ha egyből elzárják a pénzcsapokat, de hogy ez milyen károkat okozna a gazdaságnak, hogy hogyan kezelnék a munkanélkülivé vált embertömegeket, arra már nem tért ki senki. Binszki is az Európai Ügyészséghez való csatlakozást emlegette, majd kattanó bilincsekről beszélt, meg arról, hogy mindig volt szó az elszámoltatásról, de ténylegesen eddig senki sem tett semmit.
Az utolsó kör előtt a jelölteknek arról kellet beszélniük, hogy miben különböznek egymástól. Szabó elmondta, hogy ő a szegedieket akarja képviselni, majd megjegyezte, hogy neki értelmezhetetlen, hogy Binszki baloldali szövetségesként miért tesz olyan állításokat, hogy az elmúlt időszaknak vesztese volt a város, utalva ezzel a DK-s jelölt korábbi kijelentéseire. Szabó a csúsztatást azzal zárta le, hogy hozzátette, hogy ezzel a szegedieket becsmérelte a politikus. Binszki ezután elmondta, hogy szerinte
az emberek nagyobb fejlesztéseket várnak, és ő olyan képviselő akar lenni, aki nem a városháza eredményeivel dicsekszik.
Szabó erre kontraként az utolsó két másodperce jogán azt mondta, „több mint 408 javaslatot nyújtottam be a parlamentben”. (Nekem otthon 542 Turbó rágó-papírom van egyébként – a szerk.)
A záróbeszédek is a megszokott panelek szerint zajlottak. Binszki szerint ő eredményes, hatékony képviselője tud lenni Szegednek az Országgyűlésben, olyan képviselő, aki át is megy a falon. Szabó elmondta, hogy meggyőződése, hogy kormányváltás lesz, és az új kormány nem akadályozza a fejlődést, hanem ad a városoknak és a falvaknak. Azt mondta, ő kétszer megmutattam már, hogy képes nyerni, és meg van győződve arról, hogy legközelebb is le tudja győzni a Fideszt.
Sivatagosodás ellen víz és Hitler-e Orbán?
Ahogy a vita, úgy az online közvetítés és véget ért, a következő adásig vezető negyven percet a stáb a felszerelés három vitapartnerre történő átszerelésével, mi péksütizésekkel töltöttük. Hét óra körül újra összeállt a rend, a terem megtelt, és a sajtó mellett Tóth Péternek, a Jobbik és a DK jelöltjének, Mihálik Edvinnek, a Momentum jelöltjének, valamint Tóth Szabolcsnak, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének a szimpatizánsai töltötték be a Móra Ferenc Múzeum díszes termét.
Itt is a nyitóbeszédekkel kezdett a felhozatal. Mihálik volt az első, ő elmondta, a mottója az, hogy „Mindent vissza Szegednek, és valódi érdekképviseletet a Homokhátságnak!” Hozzátette, hogy az elmúlt két évben nyújtott teljesítménye szerinte alkalmassá teszi arra, hogy a Parlamentben is képviselje a térséget. Tóth Szabolcs, a sokak által ismeretlen, a Mindenki Magyarországa Mozgalom által jelölt jelölt is bemutatkozott. A kisteleki önkormányzati képviselőt elmondása szerint az emberek kérték fel az indulásra, alapvetően szegedi lakos. Elmondta, neki a legfontosabb a család, majd a szakma, a sport és más szabadidős tevékenységek. Ő alapjában véve programozó matematikus, Kisteleken a pénzügyi és gazdasági bizottságot vezeti. Állítása szerint a gyűlöletkeltő politikával szemben állva képzeli el politikai munkáját. Tóth Péter úgy kezdte, hogy meg kell erősíteni Európa déli kapuját. Beszélt a 2015-ös migrációs hullámról, a határőrség visszaállításáról, a Homokhátság elsivatagosodásáról. Elmondta, szerinte nagy áttörés a Duna–Tisza-csatorna megépítése, ami a Jobbik korábbi programjában is benne volt. Szerinte az oktatást is fejleszteni kell, hogy fel legyen készülve a XXI. század kihívásaira.
Első körben a Homokhátság elsivatagosodásáról kérdezték a jelölteket. Ezzel kapcsolatban felmerültek teljesen szakmainak tűnő megközelítések is, melyek meglepetésként hatva túlmutattak a szokásos politikai paneleken, így a lózungokhoz szokott agy nehezen is követte őket. Mihálik a vízmegtartó programok mellet érvelt, majd támogatásokról beszélt, Tóth Péter szerint meg átfogó vízgazdálkodásra van szükség. Tóth Szabolcs szerint, mivel ez egy „teknő” terület, egy hosszanti csatornára lenne szükség, amiből az öntözést is meg lehetne oldani.
Tóth Péter szerint új földosztásra is szükség van, hivatkozása szerint egy családnak ötven hektár is elég lenne, azzal fenn tudná tartani magát és hasznot is hajtana, de 500 hektárhoz már gépesítés kell, ami egy átlagos gazdának nem biztos, hogy a lehetőségeiből kitelik. Mihálik úgy vélte, hogy a fiatal gazdákat kell támogatni, illetve meg kell tartani a Homokhátságon a vizet, ami Tóth Szabolcs szerint nem annyira egyszerű, de mindenképpen foglalkozni kell vele.
Aztán a tranzitzónák kérdése is felmerült. Tóth Szabolcs a koncentrációs táborokkal hozta analógiába ezeket, és egyetértett azzal, hogy fel kell őket számolni, mert a menekülteket humánus bánásmód illeti. Gulyás ezután Tóth Péternek szegezte a kérdést, hogy őt is a koncentrációs táborokra emlékeztetik-e a tranzitzónák, implicite utalva ezzel a képviselő korábbi hozzáállására. Tóth Péter ez elől kitért, és inkább arról kezdett el beszélni, hogy a bevándorláshoz kapcsolódó súlyos bűncselekményeket, például az embercsempészetet meg kell akadályozni. Későbbi visszakérdezésre elmondta, hogy szerinte a tranzitzóna segíthet a bevándorlók kilétének ellenőrzésében. Mihálik szerint is védelemre van szükség a határon, a magyarok mellett a Frontex segítségével, valamint civil jogvédők bevonásával.
Tóth Szabolcs a kormány migrációs politikájával kapcsolatban elmondta, hogy elkeserítik a tizenegy éve zajló folyamatok, problémák vannak a letelepedési kötvények körül, és elítéli, hogy a tényleges menekültek helyzetét kihasználva gyűlöletpolitikát folytat a kormány. Ennél a pontnál Hitlerrel és a náci Németországgal vonta párhuzamba a folyamatokat a jelölt, melyre Gulyás vissza is kérdezett, hogy Tóth Szabolcs tényleg Adolf Hitlerhez hasonlította-e Orbán Viktort. A jelölt válaszolt, hogy nagyvonalakban igen, majd Gulyás megjegyezte, hogy ezzel relativizálja a Harmadik Birodalom bűneit, mire a jelölt helyesbített, hogy állításait, párhuzamait a propaganda működésének szintjén kívánta meghúzni. Mihálik Edvin a menedékjogi eljárások emberségességének nemlétét hangsúlyozta és sérelmezte.
Genetikai hulladékok? Szerencsétlen szófordulat
Egy későbbi ponton Gulyás a 2013-as, cigánysággal kapcsolatos megszólalásaiból feleltette Tóth Pétert. Tóth szerint a legfontosabb a társadalmi szolidaritás üzenete a cigányság felé is, majd Gulyás múltat idézett, és megkérdezte, hogy Tóth hogy értette anno azt, hogy „faji képviselet”. Tóth Péter szerint ez egy szerencsétlen szóhasználat volt mindössze, majd a moderátor a homoszexuálisokkal kapcsolatos nézeteire is rákérdezett a képviselőnek. Tóth Péter elmondta, hogy
már nem tartja genetikai hulladéknak a homoszexuálisokat, ez is csak egy szerencsétlen szóhasználat volt,
pálfordulása pedig olyan élmények, beszélgetések hatására történt meg, melyeket érintett emberekkel, például az ismert vloggerrel, Osváth Zsolttal folytatott.
Majd Gulyás Mihálikot kérdezte a felcsúti perrel kapcsolatban, amit az utóbbi időben mintha próbálna relativizálni vagy a szőnyeg alá söpörni a Momentum. Mihálik szerint ennek az lesz a lényege, hogy ne jusson eszébe senkinek, aki politizál, hogy közpénzhez nyúljon. Hadházy Ákos és Paróczai Anikó nevét hozza fel itt, mint garanciát, és elmondta, hogy lesz elszámoltatás.
Tóth Szabolcsnak is jutott a kérdésekből. Gulyás Márton őt Márki-Zay Péter azon megnyilvánulásával kapcsolatban kérdezte fel, melyben a miniszterelnök-jelölt kikelt az adótörvények változása ellen. Tóth Szabolcs érvelése szerint meg kell nézni, hogy a kormányváltás után mi marad a kasszában, és erről csak azután lehet érdemben gondolkozni.
Az utolsó előtti kör előtt Gulyás még egy kérdést szúrt oda Tóth Péternek, mégpedig arról, hogy mit válaszolna azoknak, akik szerint inkább a Mi Hazánkban kellene politizálnia. Tóth elmondta, hogy sosem támogatta Toroczkait, és hogy szerinte nagy siker, hogy a két legtávolabbról érkező párt, a DK és a Jobbik együtt tud működni. A közönség, köztük szegedi DK-sok itt ovációban törnek ki. Gulyás itt még megkérdezte, hogy Toroczkai politikájával, vagy a személyével volt-e baja Tóthnak, aki úgy felelt, mindkettővel.
A záróbeszédek következtek volna, ha nem merül fel itt is a kérdés, hogy a jelöltek szerint mi különbözteti meg őket egymásról. Itt Mihálik Edvin elmondta, hogy ő is népszavazás útján legitimálná az új alkotmányt, hogy az Orbán-rendszer már attól összeomlik, hogy a vezér, a „maffiafőnök” kiesik. Tóth Szabolcs szerint teljes korrupciómentességre van szükség, rendet kell tenni. Azt mondta, hogy ha nem lopnák el a plusz pénzeket, nem építenének stadionokat, akkor több mindenre jutna, például több autópályánk lenne. Tóth Péter úgy nyilatkozott, hogy szerinte Jakab Péter a garancia az elszámoltatásra.
Mihálik elmondta még az Európai Ügyészséghez való csatlakozás tervét, illetve a korrupcióellenes ügyészség létrehozásának ötletét, valamint garanciát vállalt arra, hogy az egyetemek újra állami kézbe kerülnek majd. Tóth Péter az egyetemi korrupció elleni fellépést szorgalmazná, a déli Tisza-híd megépítését, valamint kivizsgálná az Aquapolis ügyét, amelyről annak idején lapunk írt először. Tóth Szabolcs is osztotta a korrupcióellenes ügyészég felállítását, de megemlítette még a bíróság, ügyészség és az Alkotmánybíróság függetlenítését is. Záróbeszédek során lefutott kötelező körök között érdemes lehet megemlíteni Tóth Szabolcs azon kijelentését, melyben arról nyilatkozott, hogy
azt szeretné, hogy az ország legtöbb körzetéből szakemberek kerüljenek a Parlamentbe.
Summa summarum, érdekes volt élőben is átélni egy ilyen vitát. Kicsit fájó, hogy a politikai oldalak köré szerveződött közönség, szurkolótábor nem a megszólalások érdemi tartalmának megfelelően fejezte ki ovációját, hangos tapsokban kitörve, hanem az üdvrivalgás inkább adott jelölt személyének szólt. De ez ilyen, és talán ezt ellensúlyozta az is, hogy a nagy tévés világhoz képest itt tényleg érdemi, és sokszor izzasztó kérdések is elhangzottak. Mindegy, azért megnéztem volna a miniszterelnök-jelölteket is hasonló környezetben.