Momentum: saját szabályzatát sértette az egyetem azzal, hogy kizárták a hallgatókat a szenátusi ülésről

A szegedi Momentum egyik elnökségi tagja, Borsik Viktor panaszt nyújtott be az Oktatási Jogok Biztosához és az Adatvédelmi biztoshoz, mert véleményünk szerint a most hétfőn megtartott rendkívüli szenátusi ülésen a Szegedi Tudományegyetem megsértette saját szabályzatának egy pontját.

Borsik szerint a Szervezeti és Működési Szabályzat második rész III. fejezetének 11. pontjáról van szó, miszerint az egyetem szenátusi üléseit nyilvánosan köteles megtartani az egyetemi polgárok előtt. „Az egyetem rendkívüli szenátusi ülésén azonban korlátozta az egyetemi polgárság az egyetemi közéletben való részvételhez fűződő jogát, hiszen közleményükben mondvacsinált technikai okokra hivatkozva csupán 40 oktató és 20 hallgató számára biztosították a nyilvánosság lehetőségét egy olyan sorsfordító megbeszélésen, amely az egyetem jövendőbeli fenntartójának és működésének kérdését tárgyalta” – írta szerkesztőségünknek küldött levelében Borsik.

A Momentum most azt várja, hogy a biztos soron kívül vizsgálja ki az esetet, és megállapítja, hogy az egyetem megsértette-e a saját SZMSZ-ét.

A Szegedi Tudományegyetem esetleges modellváltásával kapcsolatban eddig történtek összefoglalása:

  • A január 4-i dékáni kollégiumi ülésen tudatták az egyetemi dékánokkal, hogy kezdeményezhetik a Szegedi Tudományegyetem magánalapítványba történő szervezését; erről az országban elsőként számoltunk be akkor.
  • Néhány órával később a Magyar Narancs is írt a témáról, hozzátéve, hogy a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem is hasonló cipőben járhat.
  • Ezt követően közleményt adott ki az SZTE, melyben azt írták, „a Dékáni Kollégium egyhangúan támogatja a tárgyalások megkezdését a lehetséges új működési modell kialakításáról, jelenleg a belső egyeztetések és a kérdéskör vizsgálata zajlik”.
  • Aznap este a Szabad Pécs írta meg egy belső egyetemi levél alapján, hogy a Pécsi Tudományegyetemen is gondolkodnak a modellváltáson, és ott már konkrétumként beszélnek arról, hogy az SZTE is „kifejezte azon szándékát, hogy csatlakozni kíván az ún. »modellváltó intézményekhez«, vagyis nyitott az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményi modell kialakítására”.
  • Pár nappal később a Szegeder arról írt, ha lesz alapítvány, akkor kuratóriumi tag lehet majd Nemesi Pál és Novák Katalin is.
  • Az egyetemek modellváltása ellen szegedi csoportok és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyaránt tiltakozását fejezik ki.
  • Január 18-án szenátusi ülést tartottak az ügyben, döntést azonban nem hoztak.
  • Felszólalt ugyanakkor több oktató is, köztük Szajbély Mihály, aki aggodalmát fejezte ki, hiszen szerinte hiába sulykolja a vezetés, hogy nemhogy megmarad, de növekszik is majd az SZTE autonómiája, ez a valóságban fordítva történhet meg. Nem tartja azt sem ideálisnak, hogy az egyetemet lényegében korlátlanul irányító kuratórium tagjait csak lemondásos vagy kihalásos módon lehet majd leváltani, és az új tagokról is a kuratórium dönt. Megfogalmazott ugyanakkor néhány elvárást, melyek szerinte biztosíthatnák az egyetem önállóságát akkor, ha tényleg megesik a modellváltás. Felszólalása ide kattintva olvasható.
  • Január 19-én Rovó László azt nyilatkozta, hogy csak akkor döntenek a modellváltás mellett, ha garanciákat kapnak a kormánytól a függetlenségünkre megmaradására.