Idén szeptember 9-én szavazta meg a tervezetet a megyei közgyűlés – 15 igennel, 1 nemmel és 2 tartózkodással – Csongrád-Csanád megye Integrált Területi Programját, mely a 2021-2027-es Európai Uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) Csongrád-Csanád megyére eső pénzkeretének felhasználását szabályozza. A Telex által megszerzett levélben felvázolt kormányzati tervezet alapján brutálisan lecsökkentették volna a főként ellenzéki városok pénzkeretét, de az EU ezt nem engedné ilyen formában, ezért megtoldották állami kiegészítő forrásokkal. Ám még így sem vagyunk sehol az előző ciklushoz képest, legalábbis Szeged esetében.
Az előző uniós fejlesztési ciklusban, 2013-2020 között a megyére jutó keret 73 milliárd forint volt, amit akkor úgy osztottak le a településekre, hogy a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely kapott egy-egy keretösszeget, a többi település pedig a megyei önkormányzathoz adhatta le pályázatát. Ezzel Hódmezővásárhely 9,84 milliárd forinthoz juthatott, ami a teljes összeg 13,48 %-a volt. Szeged a keret 46,4 %-át, 33,9 milliárdot kapott, míg a többi település összesen a maradék 29,2 milliárd forinton osztozkodhatott. Az új, 2021-2027-es tervezet szerint Szeged a korábbi teljes keretösszeg 46,4 %-a helyett immáron csak a 9,9 %-át kapná, vagy másképp a mintegy 85,8 milliárd forintos – ez ráadásul több mint 10 milliárddal nagyobb összeg az előző ciklusénál – összegből mindössze 8,5 milliárd forintot, de a szintén ellenzéki Hódmezővásárhely is hasonlóan rosszul járt.
Kérdeztük akkor a dologról Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestert is, aki elmondta, „Magyarország a 2021-2027-es időszakra szóló TOP Pluszról még nem állapodott meg az Európai Unióval, és emiatt semmilyen ezzel kapcsolatos megyei javaslat nem tekinthető döntésnek”. Arra a kérdésünkre, hogy Szeged városa tiltakozott-e a döntés ellen bármilyen formában, azt válaszolta, hogy a megyei javaslattal kapcsolatban természetesen írásban és szóban is kifogással éltek, de mint azt már említette, nem gondolja, hogy a megye lenne a döntéshozó ebben az ügyben.
Kicsit később ugyan, de kerestük a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat részéről Gémes Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét is a témában, de a válasz még nem érkezett meg postaládánkba. A Telex szintén írt az ügyről a mai nap, amiben őt is megszólaltatják, így erre hagyatkozunk. Gémes szerint az Európai Unió támogatási alapelveinek megfelelően osztották el a pályázati pénzt, a változások oka az, hogy ebben a ciklusban már a megyei önkormányzat döntheti el, mely települések esetében támogatja a fenntartható városfejlesztést. Elmondta, Szeged és Hódmezővásárhely a megyei 85,7 milliárd forinton kívüli forrásból, közvetlenül a kormánytól is kap majd pályázati pénzkeretet, így nem lesz igazságtalan az elosztás. Szerinte az előző ciklusban a két város nem hiányolta a lakosságarányos elosztást, mert annál több pénzt kaptak, amivel nagyon jól jártak.
Az megint egy más kérdés, hogy vajon a Gémes által említett kormányzati pénzkeret mennyire reális, esetleg feltételes pénzösszeg. Az is érdekes, hogy korábban ezt a fajta forrásallokációt az EU egyszer már elutasította. „Talán ezen okból is döntött arról a kormányzat, hogy a megyei jogú városok minimum az előző ciklusban megítélt összeg szintjén kaphassanak forrásokat” – magyarázta Nagy Sándor. Tehát elvileg nem kéne kevesebbnek lennie a kompenzációval együtt a teljes keretnek, márpedig itt az a helyzet: 25 milliárd a 34 helyett.
Egy kis kitekintésképp, Tóth Péter, a Jobbik képviselője is arról beszélt a Belvedere előtt, hogy a megyei önkormányzatok nem is dönthetnének ilyesmiről, mivel a megyei jogú városokkal lennének elvileg egy szinten. Pont ezért van az is, hogy Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzatnak Hódmezővásárhely és Szeged nem is tagjai, lévén megyei jogú városok. Viszont megemlítette, hogy a kormány egy szinttel magasabbra emelte a „súlytalan” megyei intézményeket, mivel fideszes többségűek, így szerinte ők kormányzati küldetést hajthatnak végre; a cél az ellenzéki városok hátrányos helyzetbe hozása.
Gémes László kiemelte: nem politikai alapú volt az elosztás, mert mint azt a Telexnek kifejtette,
- Makó esetében a 10 milliárd forintos összeget a belvíz elleni védekezés is indokolja, ott csapadékvíz-elvezető csatornákat fognak építeni.
- Mórahalom a környékén lévő kerékpárút-hálózat fejlesztése, és a kiszáradó Homokhátság egy részének vízpótlása érdekében kaphatja majd meg az 5 milliárdot.
Emellett mindkettő költhet további célokra is. A megyei elnök szerint a megyei önkormányzatnak nagyon fontosak a Szegeden és a Hódmezővásárhelyen élők is, ezért szavaztak meg többletpénzt más forrásból. Mint említette, az eddig nyilvánosságra kerültekhez képest Szeged összesen 25 milliárdos keretre, Hódmezővásárhely pedig majdnem 8 milliárdosra számíthat. A két város vezetői olyan politikai közösségnek a tagjai, akik többségükben nem mondanak igazat, folyamatosan csúsztatnak, csak féligazságokat közölnek – tette hozzá. Igaz, hogy ez már jobban hangzik, de Szeged lakosságarányosan nem kapott annyival többet az előző ciklusban, mint amennyivel most kevesebbet, még ha az emelt keretet is nézzük. „A 25 milliárd, ha a feladatok változását is figyelembe vesszük, sokkal-sokkal közelebb van az előző ciklushoz, erre mondom, hogy látjuk a szándékot a minisztériumnál. De pénz mindebből akkor lesz, ha az Európai Unió is jóváhagyta” – mondta erre Nagy Sándor a Telexnek.
Itt még nincs vége, a Telex hozzájutott egy levélhez, amelyben a pénz elosztását irányító államtitkár tájékoztatja a megyei önkormányzatok elnökeit arról, hogy az Európai Bizottság nem fogadja el az egyes városok TOP Plusz pénzeinek nagyarányú csökkentését, ezért például Szegednek is kiegészítő támogatást kell adni, amit „biztonsági hálónak” neveznek a dokumentumban. A levélben írtak szerint 25–40 százalék között – az EU számára még épp elfogadható mértékben – lehet csökkenteni az ország nagyvárosainak pénzkeretét, ez a Dél-Alföld megyei jogú városainál 25 százalékban van meghatározva. A „biztonsági háló” összege ezáltal Szegednél plusz 15 milliárdot, míg Hódmezővásárhelynél 380 millió forintot jelent.
Mint azt a Telex konklúzióként levonta, a kormány főként a nem kormánypárti városok esetében mindenképpen csökkenteni akarta a TOP Plusz támogatásokat, de időközben rájöttek, hogy az Európai Unió ezt nem engedi túl nagy mértékben, így hozzácsaptak a településekhez némi plusz kormányzati forrást, ami még mindig jóval elmarad az előző ciklus összegénél, például Szeged esetében. A lap megemlíti, a megszerzett levél alapján a fideszes polgármester vezette Nyíregyháza járt a legjobban, ugyanis a település az előző ciklushoz képest 203 százalékot, azaz 50 milliárd forintot kap.
Nyitókép: Bálint András / Szegeder