A 444.hu számolt be a szerdai parlamenti ülésről, ahol a Budapest-Belgrád vasúti projektről vitáztak. Itt hangzott el az, hogy a szakértők vizsgálata szerint a Szegedet elkerülő nyomvonal az, ami szükséges, persze a projekt erről szóló dokumentumait titkosították 10 évre.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. Azaz nem csak a fentiekben Schanda Tamás, az innovációs tárca parlamenti államtitkára által hivatkozott megvalósíthatósági tanulmányt titkosították 10 évre, hanem a kivitelezési szerződéseket is. Semjén ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban. Semjén javaslatát szerdán tárgyalta a parlament, a közel négyórás vitában Bányai Gábor és Schanda Tamás államtitkár mindent megmagyarázott.
A beruházás fontosságát azzal indokolta az államtitkár, hogy most, a válság során van szükség az állam által megrendelt projektekre, hogy felszívja a hirtelen munkanélkülivé vált tömegeket. Csakhogy ez a konkrét beruházás fontosságát és értelmét nem indokolja, ennyi erővel elkezdhetnénk Felcsútnál kisvasutat építeni. Ráadásul az esetleges kínai munkaerő részarányáról nem ejtett szót. A beruházásról bár a 444.hu azt állítja, hogy 1700 milliárdba kerül, ez nem egészen igaz. Ez az összeg a 2018-2023, illetve most már 2024-ig tartó időszakra betervezett teljes vasúti büdzsé. Ebben 660 kilométer vasúti pálya felújítása, 200 kilométer építése, és 400 kilométer villamosítása tartozik bele. Reményeink szerint ez majd érinti a Szeged-Kiskunfélegyháza szakasz 160 km/h-ra való felfejlesztését is, erről itt és itt írtunk már bővebben.
A megugrott költségekre vonatkozó kérdésre (bár korábban is 1700 milliárdos összeg volt tervezve, kérdés mi fér végül bele) Bányai Gábor válaszolt, ő saját példáján keresztül azt mondta, hogy „Mezőgazdasági őstermelőként épp egy beruházásban vagyok benne, aminek 2016-ban készített költségvetéséhez képest már 40 százalékkal megnőtt az ára”. Kitért arra is, hogy nála „nem volt közbeszerzés, nem volt Mészáros Lőrinc, Tiborcz István. Elmentek az árak.” Természetesen ezután Mészáros Lőrinc érintettsége is előkerült, ezt Schanda egyszerűen lezárta annyival, hogy bárki jelentkezhetett a tenderkiírásra (az más kérdés, hogy ez mennyire volt személyre szabott, előre lezsírozott kiírás), illetve: „Legyünk arra büszkék, hogy magyar emberek vesznek részt magyarországi beruházásokban”.
A megtérülésről ismét Bányai Gábor nyilatkozott. Igen, meg fog térülni, de hosszabb távon szerinte. Majd elkezdett példálózni, miszerint senki nem kérdezi, hogy megtérült-e a Budapest-Vác vasút építése a 19. század közepén, vagy megtérült-e például az Erzsébet-híd, a Lánchíd.
„Ha Széchenyi István a megtérülésre alapozta volna a Lánchíd építését, akkor az sosem épült volna meg”
– tette hozzá. Valószínűleg a felcsúti kisvasúttal is ugyanez lehet a helyzet. Szerinte a beruházás közvetett hatásai is fontosak megtérülésnél. Általánosan véve ez a megállapítás is megállja a helyét, csakhogy konkrétan a belgrádi projekt kapcsán másképp vélekedett egy, a helyzetre rálátó érintett.
A legvégén Szeged érintettsége is szóba került, az erre vonatkozó kérdésre Schanda Tamás államtitkár reagált. Schanda szerint teljesen jogos a felvetés, viszont a kérdésben felvetett problémát már korábban megvizsgálták szakemberek, majd egyértelműen arra jutottak, hogy Szeged elkerülésével érdemes megvalósítani a beruházást. Azt azonban a legnagyobb sajnálatunkra nem fejtette ki, hogy mégis miért, mi alapján jutottak erre a következtetésre. „Messziről jött ember azt mond amit akar” – szól az ismert közmondás. Mivel a projekt dokumentumait szintén titkosították 10 évre még 2017-ben, ezért sajnos leghamarabb csak 2027-ben tudunk betekintést nyerni és megtudni az okokat, ezáltal azt, hogy az állítás mennyire igaz. Az mindenesetre nem túl biztató, hogy a projekt minden eleme 10 évre titkosítva lesz.
Nyitókép: kínai konténerek egy vonaton a kelebiai határzárnál 2016. december 9-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI