Mindez a tegnapi Magyar Közlönyben jelent meg. Ez azt jelenti röviden, hogy a bürokrácia folyamatai felgyorsulnak, így valamivel hamarabb megépülhet, vagy egyáltalán hamarabb eljuthatunk az építkezés megkezdéséhez.
Azt, hogy egy nemzetgazdaságilag kiemelt státusz is bejátszik – ezzel rövidítve a bürokrácia határidején, növelve a prioritást –, már korábbi cikkünkben is megjósoltuk. Azért lehetett már akkor sejteni, mivel Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos folyamatosan tolja a híd ügyét, ennek során párszor említette: megpróbálja elérni, hogy a híd tervezéséhez és előkészítéséhez tartozó hosszadalmas folyamatokat ne egymás után, hanem párhuzamosan végezzék, így hozva közelebb a híd megépültét.
Bár Nemesiék állítólag szándékosan nem közölnek részleteket a projektről – ennek ellenére rendszeresen bedobják a sajtóban –, a Csongrád Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara által online megrendezett szakmai napján úgy fogalmazott: a híd tervezése már folyik, a beruházás öt-hat éven belül elkészül. Ez nagyjából egybecseng az általunk jósolt 2027-es céldátummal is. Abba most ne menjünk bele, hogy a Modern Városok Programban tett korábbi ígéretek mennyire voltak reálisak a híd ügyében.
Ugyanis hiába halad most a projekt előkészítése, több éves időtartam is lehet, amíg egy ilyen volumenű beruházás a kivitelezési fázisba jut, ráadásul a vasúti rész még bonyolítja is a dolgot, már ha egyáltalán valaha megépül a közúti rész mellett. Különleges környezetvédelmi engedélyeket is be kell szerezni, mivel itt a Tisza és annak ártere védett, Natura2000-es besorolású területnek számít. Ezek gyorsulhatnak fel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű státusz elérésével.
Pontosabban fogalmazva, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006-os jogszabály célja, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával. Ez praktikusan rövidebb ügyintézési határidőket, egyszerűbb engedélyezéseket, eljárásokat jelent a kormány által kijelölt projektek esetében.
Még azt is el tudjuk képzelni, hogy a kivitelezést is felgyorsíthatják a modern, rövid határidőkkel dolgozó építőiparban gyakori, úgynevezett “design & build” konstrukcióval. Azaz gördülő tervezéssel végeznék a munkát, ennek viszont az a hátránya, hogy nincs nyílt tervpályázat. Legjobb példa erre a nemrég közölt Pick Aréna-látványtervek, ahol a végleges verzió csak akkor készült el, amikor a kivitelezés már javában zajlott.
A tegnapi közlönyben – amely innen letölthető – azonban nem csak a Tisza híd szerepel, mint „3.4.17. Szeged, Nagykörút Alsóváros és Újszeged közötti szakasz (új Tisza-híd) megvalósítása”. Kiemelt státuszt kapott több megyei beruházás is a környékünkön, leginkább kerékpárutak:
- 45. számú főút, Kunszentmárton és Hódmezővásárhely közötti szakasz fejlesztése, párhuzamos kerékpárút fejlesztéssel,
- Szeged–Hódmezővásárhely hiányzó szakasz a 47. számú főút mentén Algyő és Vajhát közötti kerékpárút fejlesztése,
- a Balástya – Szatymaz – Szeged közötti kerékpárút fejlesztése,
- az M5 fölötti kapcsolat (Szeged – Domaszék) közötti kerékpárút fejlesztése,
- a Szeged – Makó közötti hiányzó kerékpárútszakaszok fejlesztése,
- a Mindszent – Szegvár – Szentes közötti kerékpárút fejlesztése,
- a Földeák – Makó közötti kerékpárút fejlesztése,
- a Zsombó – Szatymaz közötti kerékpárút fejlesztése,
- a Makó, Maros-parti kerékpárút fejlesztése,
- a Forráskút – Üllés közötti kerékpárút fejlesztése,
- a Szatymaz – Sándorfalva közötti kerékpárút fejlesztése.