A Szeged Pólus nem érti, miért baj ha szarok az új bringautak

Sok új bicikliút épült, de sok a félreértés is: tudja mi a különbség a nyom, a sáv és a kerékpárút között? Elmondjuk!! címmel jelent meg szerdán reggel cikk az önkormányzat híroldalán, a Szeged.hu-n. Már én is nagyokat néztem ennek olvasásakor, de nem akartam a kákán is csomót keresni. Végül aztán a Magyar Kerékpárosklub helyi szervezete is megszólalt, így mégis teret adunk az ügynek.

A cikkben a szerző Bencze Balázzsal, a Szeged Pólus Fejlesztési Nkft. munkatársként megnevezett kollégájával beszélget. Ő a Csillag téri csomópontban állva egy ártalmatlan felütéssel kezd, miszerint „az új közlekedési rendet is meg kell szokniuk az erre biciklizőknek”, majd hozzátette, hogy bár a projekt még nem zárult le, a kerékpárosok már használhatják az új biciklistengelyt a Rózsa utcától Petőfitelepig.

Ezután azonban kellően meredek bekezdéssel folytatódik a cikk: „A szakember is elcsodálkozott azon, hogy több kritika is éri a fejlesztést a kerékpáros szervezetek részéről, mert előzetesen velük is egyeztettek.” Itt egyértelmű, hogy a Magyar Kerékpárosklubra utalt a szakember, más számottevő szervezet nemigen van, főleg nem Szegeden.

Tehát azt kifogásolja Bencze, hogy annak ellenére is kritikát tesz a kerékpárosklub, hogy velük a projekt előkészítésekor tárgyaltak. Én azt hallom ki ebből, hogy ez baj, és egy szervezetnek nem kellene megszólalnia, miután elkészült a projekt, akármilyen is lett az. Az egyébként igaz, hogy az önkormányzat és a Magyar Kerékpárosklub leültek tárgyalni, hogy mit hogyan kellene, de hogy miután nem minden tanácsukat fogadták meg, miért ne szabadni kritikával élniük, nem tudom. Az persze nem baj, hogy a város nem minden szegélykövet a szervezet igényei szerint helyezett le, de ha már így történt, azt gondolom jogosan élnek a véleményalkotás jogával.

Ahogyan éltek is, válaszként pedig az önkormányzat legtöbb embert elérő felületén kaptak kvázi elmarasztalást. Erre reagált Facebook-posztban a szervezet, akik azt írták, „azon csodálkozunk, hogy a szakember csodálkozik. Egyrészt, mert az egyeztetés nem azt jelenti, hogy az egyeztetetteknek megfelelő lesz az eredmény, a javaslatokat, kéréseket elfogadják, (sokszor azért szerencsére igen, Szeged ezen a téren elég példamutató) másrészt meg, ha kritikát mondunk, azt mindig meg is indokoljuk.”

A cikk azzal folytatódik egy rövid eljárás-magyarázós rész után, hogy „a kerékpárosok többségre nem ismeri a közlekedési táblákat, pedig mindenhová kiteszik azokat”. Szintén meredek, – és azt gondolom – teljességgel alaptalan kijelentés. Azt állítja ugyanis a szerző, hogy 100 szegedi kerékpárosból legalább 51 egyszerűen nem ismeri fel a KRESZ-táblákat, és képtelen azok utasításait követve közlekedni. Ezt nem támasztották alá semmivel, a kerékpárosklub azonban meg tudta cáfolni az állítást.

„Ez a színvonal egy bulvárlap cikke alatti trollkodó kommentnél elmegy, de egy közpénzből működő városi cég alkalmazottjánál elég ciki. Honnan veszi vajh ezt az arányt, és jelenti ki, hogy a szegedi kerékpárosok (bármit is jelentsen ez a kategória) nem ismerik a táblákat? A Magyar Kerékpárosklub reprezentatív országos felmérése alapján a legalább heti rendszerességgel bringázó felnőttkorúak 69%-ának, vagyis majdnem háromnegyedének van jogosítványa… de ez sem zárja ki, hogy akinek nincs, az is ismerje az alapvető táblákat. (…) Amúgy nem mindenhol teszik ki a megfelelő táblákat, és ha kiteszik, akkor sem feltétlenül elég jól” – állítja a szervezet.

E két részletet ráadásul nagy betűmérettel ki is emeltek a cikkből, hogy még jobban átjöjjön:

Eztán arra térnek ki a Szeged.hu írásában, hogy „a Szeged Pólus szakembere szerint a kivitelezés az érvényes építési engedély alapján történt, emellett teljes méretékben megfelel az útügyi előírásoknak és természetesen a KRESZ-nek is”. Ez így önmagában persze nem igaz, már azért sem, mert a KRESZ előírja, hogy mondjuk KRESZ-táblákat ki kell helyezni, ami az ilyen beruházásoknál gyakran elmarad. De olyan is volt már, hogy egy egyirányú utcába úgy vezetett hónapokig kerékpáros terelőútvonal egy önkormányzati építkezéskor, hogy a behajtás tiltása alól nem kaptak a kétkerekűek mentességet.

„(…) él az a tévhit, hogy szinte minden esetben a kerékpárosoknak van elsőbbsége, pedig ez nem igaz!” – folytatódik a cikk, és itt már tényleg az az érzésem van, hogy ezt eredetileg kisiskolásoknak írta a szerző, olyan hangsúlyozással fogant.

Bencze külön beszél arról, hogy nekik „kötelező jól láthatóan, táblákkal jelölni az elsőbbségi viszonyokat, mert minden csomópont legfőbb baleseti forrása az elsőbbség meg nem adása”, ami azért vicces, mert a József Attila sugárút és a Retek utca kereszteződésében például úgy festették fel a kerékpárosoknak az elsőbbségadáskötelező-háromszöget, hogy az autósoknak is kint van a tábla. Ennél egy fokkal abszurdabb a Szilléri sugárút egyik kerékpáros átvezetése, ahol egyáltalán nincsenek kint elsőbbségadásra kötelező táblák (sem az autósoknak, sem a kerékpárosoknak), azaz itt elméletileg jobbkéz-szabály van érvényben.

Mindezek persze nem mentik fel a kerékpárosokat sem, akiknek egy része való igaz, hogy szabályismeretlenül megy össze-vissza, de ez a szintű általánosítás és gyerekként kezelés meglepő egy újságban. Ezután szájbarágás következik arra vonatkozóan, hogy mi a különbség a kerékpáros nyom, a kerékpársáv és -út között, s hogy „ezt kell(ene) tudni a kerekezőknek”, majd zárásként elmondták az ilyenkor kötelezőt, azaz hogy „folyamatosan fejlesztik a kerékpárutakat”, és hogy „az elmúlt két évben is jelentősen javultak a kerékpáros közlekedés feltételei Szegeden”.

Én azt gondolom, hogy ha már nem sikerültek 100%-ban jól a fejlesztések, akkor nem is kellene tökéletesként beállítva propagálni őket, vagy legalább illene magyarázatot adni a hibákra az ilyen cikkek helyett. A szegedi kerékpáros fejlesztésekről és viszonyokról elég sokat írunk 2020-ban is, például ezeket:

Nyitókép: Szűcs Dániel / Szegeder