375 (plusz opcionálisan 110) darab jegyárusító automatát szerel fel a MÁV nagyobb vasútállomásain országszerte – írja a Napi.hu.
Continue reading “Jegyautomatákat telepít a Nagyállomáson a MÁV”
Eddig bírta a vasút a havazás elleni küzdelmet
Magyarország vasútvonalainak jelentős részén késnek a vonatok. A baj még nem olyan nagy, a késések általában 5 és 30 perc közöttiek, de Kelet-Magyarországon már lényegében nincs olyan vonal, ahol ne lenne késő szerelvény.
Continue reading “Eddig bírta a vasút a havazás elleni küzdelmet”
Lázár János újjáépítené a Pécs – Szeged – Nagyvárad vasutat
Közel 400 kilométernyi gyorsvasút megépítésről beszélt Lázár János szerdán Pitvaroson.
Continue reading “Lázár János újjáépítené a Pécs – Szeged – Nagyvárad vasutat”
Távoli jövő, hogy közvetlen vasút legyen Szeged és a ferihegyi reptér bejárata között
Egyre távolabb kerül annak régóta várt, és nem rég újból felkapott tervnek a megvalósítása, hogy közelebb épüljön meg a vasúti pálya a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2-es termináljához.
Másfél órát késnek a pesti vonatok
Egy biztosítóberendezés meghibásodása miatt 60-90 perces késéssel kell számolni a Szeged és Budapest között közlekedő InterCity vonatoknál.
A Budapest-Cegléd vonalon meghibásodott a biztosítóberendezés a pestszentlőrinci állomáson. Emiatt feltorlódtak a vonatok, nemcsak az elővárosiak, hanem a Budapest-Szeged, illetve a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon közlekedő távosági és InterCity vonatok is. A hiba kijavítását elkezdték a vasúttársaság műszaki szakemberei – tájékoztat a MÁV-Start.
Alig maradt fénykép a vasúti hídról, de ami mégis, az zseninális
74 éve bombázták le szövetséges Liberatorok a város egyetlen vasúti hídját, de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy december másodikán volt 160 éve, hogy az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság átvette a francia mérnökök kezét dicsérő hatalmas, kétvágányos acélhidat. 1944-ig sok ezer fénykép készült Szegeden, mégis, ha a vasúti hídról keresünk, aligha találunk pár szakadt képeslapnál többet. Ennek egyszerű az oka: egyrészt ennek a sok ezer képnek a jelentős része már elveszett, elégett vagy kidobódott, esetleg még egy fiók mélyén lapul, másrészt a vasúti híd nem volt akkora szám, mint manapság. Akkoriban egy szép, átlagos átkelő volt a város szélén, amin pár óránként átdöcög egy rozsdás vasúti szerelvény.
Sokkal inkább dicsekedtek az emberek az 1883-ra felépült közúti híddal, amely a legtöbb képeslapra valahogy belopta magát. De ha belegondolunk, ma is hasonló a helyzet: van két hasonlóan attraktív hidunk, és mégis, a Bertalan hídról valahogy nem látni képeslapokat az ajándékboltban, de Instagrammon is huszonötször annyi kép van a Belvárosi hídról, mint északi társáról.
Maradtak azonban egészen jó felvételek a vasúti hídról, csak nagyon kevés. A most következő öt fényképen egy nem meglepő hasonlóságot vélünk felfedezni: egyiknek sem a vasúti híd a fő témája, mégis mindegyiken jól látható, sőt már azt is tudjuk, hogy egy félresikerült családi képből még lehet az egyik legjobb fennmaradt fénykép egy lassan száz éve nem létező építményről.
Continue reading “Alig maradt fénykép a vasúti hídról, de ami mégis, az zseninális”
Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?
A napokban lenne 160 éves a szegedi vasúti híd, melyet a kor legmodernebbjének mondtak. Az, hogy tényleg az volt-e, sosem fog kiderülni, de valószínűleg ugyanakkora az igazságtartalma, mint annak, hogy a magyarok találták fel a csuklós buszt.
Tegnap szó volt a híd megépítésének körülményeiről: arról, milyen elképzelések álltak egymással szemben, hogy ki építette meg a hidat, és hogy ehhez milyen érdekes, valóban újnak számító módszereket vetettek be. Most nem is a hídról magáról fog szó esni, hanem egy dokumentumról, melyben a híd tervező főmérnöke, Ernest Cézanne rengeteg oldalon keresztül fejtegeti, hogyan is fogja felépíteni ezt a csodás műtárgyat. Ebben a mappában tárolta a hídról készített 42 rajzot is. Mi most ezekből válogatunk.
https://szegederarchivum.hu/igy-epult-fel-a-vilag-egyik-legkulonlegesebb-hidja-a-szegedi-vashid/
Continue reading “Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?”
Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd
Két okból is vashídnak hívták: egyrészt vasúti híd volt, másrészt zömében vasból készült, vagyis acélból. 160 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a forgalom Európa legmodernebb vasúti hídján, a szegedin. A híd 86 éven át szolgálta a kontinens legendás vasútját, öt éven keresztül még az Orient expressz is átkelt rajta a Párizs és Várna közti több ezer kilométeres útján. Mára azonban a legtöbb szegedi nem is tudja, hogy valaha létezett, hiszen már több, mint 74 éve, hogy beledőlt a Tiszába, majd sosem épült újjá.
Holokauszt kiállítás a vágányon, ami nem is létezik
Az Élet Menete Alapítvány és a MÁV közösen elhozta Szegedre mozgó vagonkiállítását.
A tárlat egy marhavagonban mutatja be a magyar holokauszt részleteit, és mesél egy kicsit emberek és családok történetéről, valamint a városokról külön, honnan kiket és hogyan.
A kiállítás témájából adódóan elég nyomasztó lehet, főleg az őszi szürkeségben, de mindenféleképp tanulságos ellátogatni, és beszélgetni egy jót a kiállítókkal.
A vagon a 9. vágányon áll, ami csak azért is érdekes, mert ilyen számú vágány nem igazán létezik. Tulajdonképpen a kilencedik vágány a nulladik, hiszen rögtön mellette van az első, amit a második követ, valamiért azonban mégis a kilences számot kapta, de ez egy másik téma.
Continue reading “Holokauszt kiállítás a vágányon, ami nem is létezik”