A Közlekedő Tömeg egyesület ismételten figyelmeztet legújabb blogbejegyzésében, hogy még nem késő visszacsinálni a szinte mindenki által ellenzett új vasúti menetrendet. Nem kevesebb, mint egy hét maradt erre, ugyanis a változtatások december 15-én lépnek életbe. Erről korábban mi is többször beszámoltunk, aki esetleg még nem hallott róla az ide kattintva meg tudja tenni.
Ahogy a bejegyzésükben írják, a Budapest–Szeged vasútvonal 2019. december 15-étől érvényes új menetrendje összességében hosszabb utazási időket, ritkább és egyenetlen vasúti kínálatot eredményez. Példaként megemlítik, hogy a két irány napi 40 vonatából a jövőben 4 Budapest-Nyugati és Szeged között nem áll meg. Így gyorsabban halad ugyan, de Cegléd és Szeged között javarészt egyvágányú vasúti pálya alapvetően meghatározza a vonalon közlekedő vonatok számát és megállási rendjét is, a pálya állapota pedig behatárolja az alkalmazható sebességet (100-120 km/h nyílt vonalon), aminek következtében az egyvágányú vasútvonalon 12 vonat csak többletvárakozásokkal, hosszabb menetidővel, az ütemestől eltérő időpontban közlekedhet. Vagyis kapacitásnövelést sebességnöveléssel is el lehet érni, nem kell feltétlenül végig két vágány. A jelenlegi helyzetben azonban az alapnak tekinthető órás ütemben közlekedő távolsági vonatokon felül további, gyorsabb vonatok közlekedéséhez nem áll rendelkezésre a szükséges pályakapacitás. Ugyanez mondható el a jelenleg kapacitáshatáron működő Budapest-Nyugati és Monor közötti szakaszról, valamint magáról a Nyugati pályaudvarról is.
A csatlakozó vasútvonalakon is tragikus mértékben romlik a közlekedés, sok esetben egy órával növelve az utazási időt az ütemből kimaradó fővonali vonatok miatt – napi 40-ből 16 vonat esetében. Azonban nem csak az országos hálózatban okoz galibát a változtatás, hanem a helyi tömegközlekedésben is, ugyanis a helyi buszok/villamosok ma az IC-k ütemes menetrendjéhez igazodva járnak. Ahogy Botka László fogalmaz nyílt levelében, ez különösen hétvégén a 30–60 perces követési időszakban okoz majd problémát, hogy az össze-vissza érkező és induló járatokhoz nem lehet ütemesen autóbusz-csatlakozást biztosítani ütemen felüli többletjárművek beállítása nélkül – amire nincs forrása jelenleg az önkormányzatnak. Azt már csak én jegyzem meg, hogy eddig is össze-vissza érkeztek a vonatok a rendszeres 5-15 perces (vagy akár még több) késések miatt, sok kellemetlenséget okozva ezzel a városi tömegközlekedésre átszálló utasoknak. Az ütemesség tehát egy igen fontos tényező. A fentiekből is következik, hogy az ütemes menetrendben a tömegközlekedés nemcsak földrajzilag, de időben is hálózatot alkot. Végeredményben az egész ország menetrendje egy egységes rendszer. Egyetlen járat menetrendjének módosítása számos csatlakozás meghiúsulását eredményezheti, a csatlakozó járatok módosítása pedig dominószerűen borítaná a teljes hálózatot, így jobbára ésszerű keretek között nem lehetséges. Ha pedig a csatlakozó vonatok indulási és érkezési időpontjait változatlanul hagyják, a fővonalak ütemtől eltérő rendben közlekedő vonatairól az átszállási lehetőség megszűnik vagy esetivé válik.
A blogbejegyzésben megoldási javaslatokat is felvázolnak. Az alternatívákat megvizsgálva arra jutottak, hogy hosszú távon csak az egyvágányú pálya felújítása és a pályasebesség 160 km/h-ra emelése lenne megoldás, első lépésként legalább a Szeged-Kiskunfélegyháza szakaszon (ugyan tervben volt a MÁV részéről, de sajnos nemrég levették a napirendről, a közbeszerzési eljárást visszavonták). Önmagában ez a projekt egységesen minden vonatnál, a jelenlegi ütemes menetrend megtartásával 20 perc menetidő-rövidülést jelentene. Az viszont tény, hogy a régi (még mostani) menetrend nem jó, de optimális a rendelkezésre álló infrastruktúrát, járműveket és finanszírozást tekintve. Egy szükségszerű kompromisszum, a lehetőségekhez képest a legjobb megoldás, viszont az eddigi vasúti kínálat színvonala a Budapest–Szeged vonalon messze nem ideális. Az óránkénti vonatsűrűség ugyan megfelelő, de a városközpont-városközpont viszonylatban három órát meghaladó utazási idő csak igen nagy jóindulattal tekinthető versenyképesnek az autózással. Erre válaszként a MÁV részéről egy ún. Televonattal kísérleteztek, a tervek szerint Szeged felé is bevezetnék. A fent említett, hosszútávú, koncepcionális tervezés ugyan rengeteg pénzt és éveket (vagy évtizedeket) vesz igénybe, de csak ez a járható út, amit a korábbi projektek is igazolnak (Esztergom, Székesfehérvár, Balaton felé): a vonatok gyorsabb haladása és gyakoribb indítása, egyben a pontosság növekedése néhány év alatt több tíz százalékos emelkedést hozott az utasok számában, az elégedettség növekedésével párhuzamosan.
Eddig szinte mindenki, az érintett települések lakói, kormánypárti és ellenzéki polgármesterei, önkormányzati és országgyűlési képviselői egyhangúlag tiltakoznak a közlekedésért felelős minisztérium egyeztetés nélkül meghozott, az utazók számára rendkívül hátrányos, a szakmabeliek által is elutasított döntése ellen. Azonban az eltelt több mint két hétben a közvélemény felé válaszra sem méltatták a minisztérium részéről a hosszan sorolt aggodalmakat.
A történet szereplői közül eddig Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató véleménye ismert, aki kényszerű és szűkszavú nyilatkozatában a szegedi vonal új menetrendjét „izgalmas próbálkozás”-ként aposztrofálta. Szerintük ez a diplomácia nyelvén annyit tesz, hogy ekkora marhaságot még életében nem hallott. Nemrég Szabó Sándor MSZP-s képviselő hozta fel a témát ismét a parlamentben, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak címezve kérdéseit az ügy kapcsán. A válasznak nem nevezhető, szokásosan cinikus, terelő, érdemben semmi fontos információt nem tartalmazó magyarázatot végül nem Palkovics Lászlótól, hanem Schanda Tamás Jánostól kapta meg. Ahogy a Közlekedő Tömeg fogalmaz, a nyilvánvaló rombolás ellen már a minisztérium, a MÁV és más illetékes államigazgatási szervek vezető beosztású tisztviselői és szakértői is egységesen tiltakoztak az elmúlt hónapokban folytatott előkészítő munka során, mindhiába. A nyilvánosság csak akkor értesült a háttérben zajló történésekről, amikor mi is lehoztuk, hogy késik a szokásos évi menetrendváltás közzététele, egyes értesülések szerint azért, mert Budapest–Szeged vonalon jelentősebb menetrendi átalakítások lesznek. Ez később be is igazolódott.
A bejegyzés végén biztatnak minden érintettet, fejezze ki tiltakozását képviselőjén, polgármesterén keresztül, vagy közvetlenül a minisztériumnak az ugyfelszolgalat@itm.gov.hu címen.
A menetrendváltással kapcsolatban kerestük a vasúttársaságot még novemberben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kecskemétiek által indított, és azóta már 3300 ember által aláírt tiltakozó petíció hatására felülvizsgálják-e majd a változásokat, azonban nem válaszoltak.
Nyitókép: MÁV-START