Lehet még újat mutatni régi fényképekkel? Van még, amit csak kevesek láttak? Ezeket a kérdéseket fontolgattuk, mielőtt megszületett a döntés, hogy 2021-ben új sorozatot indítunk a Szegeder Facebook-oldalán, amely keretén belül közel 400 archív fotót mutatunk a város múltjából.
Kétségtelen, hogy különleges szilveszter lesz a mostani, hiszen aligha fog nagy csinnadrattát csapni a világ annak ellenére, hogy sokan szeretnék már eltemetni 2020-at. Nyolc fényképet mutatunk most az első világháborútól egészen az 70-es évekig, mert voltak még olyan évek, amikre nem szívesen emlékezik vissza az emberiség.
Tizenegy fénykép, melyek Szegeden és Hódmezővásárhelyen készültek, de most az egyszer a háttértörténet nincs előttünk.
Új honlappal készül az évtizedre az ország legnagyobb fényképarchívuma, a Fortepan. A hírt a HVG vette észre, de a gyűjtemény honlapján minden látogatót egy üzenet fogad.
Urbán Tamás fotóriporter akkoriban a német Sternnek dolgozott, Temesvárra egy szakadt Dacia társaságában indult megörökíteni a forradalom momentumait.
Családi emlékek, baráti mosolyok és kötelező csoportképek Szeged büszke múzeumának lépcsőjéről.
1968. december 19-én 8 óra 20-kor baleset történt az algyői olajmezőkön. A 168-as kútnál leszakadt a tolózár, majd a kútból szinte azonnal dőlni kezdett az olaj és a gáz, mely szikrát kapva lángra is kapott. Az eseménynek hamar híre ment, a most az internetre felkerült Bojár-gyűjtemény is tartalmaz jó néhány, eddig be nem mutatott felvételt.
Nyolc különleges felvétel az 1930-as évek fürdőzőitől a 60-as évek egyik legtipikusabb szegedi jelenetéig. Bojár Sándor a Fortepanon.
A következő években faltól-falig megújul a város főtere, létrejön egy új, arculatilag a jelenbe tartozó terület. Sokan szeretnék, ha egy békebeli, 30-as éveket idéző környezet alakulna ki a Kárász utca folytatásaként, erre azonban egyre kevesebb az esély. Egyáltalán milyen lenne a békebeli Széchenyi tér?
Te mit kaptál karira? Ezen kérdés százszor hangzik el legalább a téli szünet utáni első napon az iskolákban. A kérdés nem, de a válasz biztosan változott az elmúlt évtizedek során. Sőt, beszélhetünk évszázadokról is, olyan régóta létezik az ajándékozás hagyománya. Eleinte misék alkalmával adományokat gyűjtöttek, hogy azt a szegények közt szétosszák. Ennek a napja idővel december 26-a lett, majd a szokás fordulatot vett azzal, hogy a szegények kezdtek el házról-házra járni, és énekkel, versekkel köszöntötték a lakókat, akik ezért cserébe adakoztak.
Ismét szegedi fotókkal bővült az ország legszerethetőbb fényképarchívuma. A Fortepan ezúttal olyan családi albumokat osztott meg az internetezőkkel, melyek bárki számára élvezetesek lehetnek. Vannak köztük népszerű témák is, mint ’56, de olyan felvételeket is megmentettek, amiket egyszerűen tényleg csak jó érzés nézni. A fényképek készítőiről ezúttal nem kapunk információt (általában ugyanis van némi háttértörténet a feltöltésekhez, úgymint Urbán Tamás vagy éppen Bauer Sándor lenyűgöző munkássága esetén).
A Fortepanon tavasszal jelent meg legutóbb nagyobb szegedi frissítés, akkor több felé kalandoztunk a városban, a fő téma a Tisza volt, vagyis az az elleni védekezés 1970-ben, de most sem fogunk csalódni az élményben, bár a fényképek történetét magunk kell kitalálnunk. Annyit tudunk, hogy a történet az 1950-es évek Szegedén játszódik, és hogy szereplője három férfi és egy furgon.
Continue reading “Így lett érdekes fotósorozat pár képből, amit a papa csinált a furgonról”
74 éve bombázták le szövetséges Liberatorok a város egyetlen vasúti hídját, de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy december másodikán volt 160 éve, hogy az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság átvette a francia mérnökök kezét dicsérő hatalmas, kétvágányos acélhidat. 1944-ig sok ezer fénykép készült Szegeden, mégis, ha a vasúti hídról keresünk, aligha találunk pár szakadt képeslapnál többet. Ennek egyszerű az oka: egyrészt ennek a sok ezer képnek a jelentős része már elveszett, elégett vagy kidobódott, esetleg még egy fiók mélyén lapul, másrészt a vasúti híd nem volt akkora szám, mint manapság. Akkoriban egy szép, átlagos átkelő volt a város szélén, amin pár óránként átdöcög egy rozsdás vasúti szerelvény.
Sokkal inkább dicsekedtek az emberek az 1883-ra felépült közúti híddal, amely a legtöbb képeslapra valahogy belopta magát. De ha belegondolunk, ma is hasonló a helyzet: van két hasonlóan attraktív hidunk, és mégis, a Bertalan hídról valahogy nem látni képeslapokat az ajándékboltban, de Instagrammon is huszonötször annyi kép van a Belvárosi hídról, mint északi társáról.
Maradtak azonban egészen jó felvételek a vasúti hídról, csak nagyon kevés. A most következő öt fényképen egy nem meglepő hasonlóságot vélünk felfedezni: egyiknek sem a vasúti híd a fő témája, mégis mindegyiken jól látható, sőt már azt is tudjuk, hogy egy félresikerült családi képből még lehet az egyik legjobb fennmaradt fénykép egy lassan száz éve nem létező építményről.
Continue reading “Alig maradt fénykép a vasúti hídról, de ami mégis, az zseninális”
Egy kicsit talán félrevezető a cím, hiszen bárhányszor frissül a Fortepan, mindig elképesztő képek kerülnek fel, ahogy most is: ismét fantasztikus fotókkal lett gazdagabb az archívum, ezúttal Szalay Zoltán hivatásos fényképész 1900 felvételét digitalizálták, mely gyűjteményben megtalálható jó pár szegedi kincs is, ezekből szemezgetünk most.
Szalay a Rádió Újság és a Tükör magazin munkatársaként vált ismertté hazai körökben, és többször készített Szegeden is fotókat tudósításokhoz, például az 1970-es árvízi mentésről.
Egészen elképesztő dolgokra bukkan néha az ember a Fortepanon. Legutóbb a szegedi vendéglátóiparról került fel pár remek fotó, jelenleg pedig Facebook oldalunkon posztolunk minden nap egy képet Az 50 legjobb fénykép Szeged múltjából c. virtuális tárlatunk keretében. Ezúttal azonban valami egészen lehengerlőt találtunk a múlt-múlt századból.
Ki merem jelenteni: a városok múltjának kutatásában az évtized legnagyobb dolga a Fortepan, éppen ezért most bemutatjuk Az 50 legjobb fénykép Szeged múltjából c. virtuális tárlatunkat.
November 13-ától fogva minden nap megosztunk egy rendkívüli felvételt Facebook oldalunkon, és persze mesélünk is egy kicsit róla.
A Fortepanra eddig felkerült közel százezer fényképből mindössze valamivel több, mint félszáz készült Szegeden, de ezeknek is csak egy része ismert széles körben. Ebből az ötszáz+ fényképből válogattuk ki a legütősebbeket, amelyek a legjobban reprezentálják a régi Szegedet, és sokoldalúan mesélik el, milyen is volt az élet akkoriban.
1904-től egészen 1990-ig utazunk végig a város történetének legtömörebb időszakain.
Nyitókép: Bartók István / Fortepan
Vagy inkább fordítva, bár a lényeg ugyanaz: visszaugrunk a 60-as évekbe, benéznünk a Napsugár Bisztróba, majd iszunk egy jó feketét a Szőke Tiszán. Újabb szegedi felvételekkel bővült a Fortepan gyűjteménye, nézzük hát, mivel lettünk gazdagabbak!
Bauer Sándor fényképeiből harmadjára került fel válogatás Magyarország legkedveltebb fényképarchívumába, ezúttal 2300 felvétel, legtöbbjük életkép, vagy valamilyen vendéglátóipari létesítmény kívül vagy belül megörökítve. Bauer ugyanis utóbbival foglalkozott. Pályafutása nagy része alatt, 1957-től egészen a rendszerváltásig a Vendéglátás c. lapnak fotózott, és többször járt vidéken, így Szegeden is.
Ha pedig épp nem egy éttermet vagy szállodát fotózott (például Royal-t), akkor megmutatta, hogy a leghétköznapibb tárgyakat, mint egy Škoda Octavia kombit is le lehet úgy fényképezni, mintha az valami drágakő volna.
Continue reading “Iszunk egy kávét, aztán visszamegyünk az időben”
Még tavasszal került fel a Fortepanra egy fénykép, melyen Szent-Györgyi Albert látható egy oldalkocsis motorkerékpáron mosolyogva.
A Fortepan-képek megfejtésével foglalkozó fórumon azonnal megállapították, hogy a felvétel Szegeden készült, amit bár vita nem követett, de többen megkérdezték, hogy mégis hol? Ilyen szerkezetű ház, mint ami a háttérben áll, senki sem tudott Szegeden felidézni, és az is biztos, hogy azóta nem bontották le, hiszen egy nagyobb építményről van szó.
A legnépszerűbb találat a Honvéd téri laktanyát hozta fel, mint a kép készültének helye, azonban ez sem teljesen azonos, hiszen egyszerűen ritkábban vannak az ablakok, mint a képen szereplő épületen.
Continue reading “Kiderült hol készült a rejtélyes fotó Szent-Györgyiről”
Urbán Tamás legendás felvételeivel már garantáltan szembetalálkozott az, aki akár csak egyszer is megnyitotta a Fortepan archívumát. Urbán 1945-ben született Romániában, 1961-ben kezdett fényképezéssel foglalkozni, a Fortepanon 1966-tól 1990-ig találhatók meg szegedi fényképei, melyek fokozatosan kerültek fel az archívumba az elmúlt években.
A 20. század elején két tekintélyes hajógyár létezett Magyarországon: az 1829-ben alakult Erste Donau-Damfschiffahrts-Gesellschaft óbudai hajógyára, valamint az 1911-ben létrejött Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. Újpesten. Utóbbi sólyájáról ereszkedett a vízbe 1936. április 16-án a Szegednek elkeresztelt teherhajó is.
