Vannak egészen elképesztő fotók Szegedről a neten: nemrég egy őrült menő panorámakép került elő jó minőségben, most három légifelvételt mutatunk egészen 1927-ből.
Akár ez is lehetett volna a Liliom utcai ház sorsa
Egész érdekes, de figyelemre méltó tervek jelentek meg az október óta lebontott házzal kapcsolatban. A koncepció lényegében az, hogy az épület lebontása helyett azt egy jelentős bővítéssel háromemeletessé lehetett volna alakítani, vagyis durvábban kifejezve lemásolni a homlokzatot, majd azt jó párszor rátenni a házra.
Itt egy hatalmas, 8000 pixel széles panorámakép Szegedről, egyenesen 1882-ből
Találtam hét fotót, melyeket összeillesztve a fenti panoráma jön létre. Ez önmagában még talán nem olyan érdekes, ez a kép már fel-felbukkant a régi Szegeddel foglalkozó oldalak némelyikén, de azok mind elég gyenge minőségűek voltak, kivéve ezt.
Mennyibe kerülne ma megépíteni a Dómot?
Vajon mennyibe kerülne ma felépíteni a Fogadalmi templomot? 100 millió? 100 milliárd? Forint? Euró? A kettő között, vagy sokkal több? Most utánajárunk!
A Fogadalmi templom felépítése a következőképpen is történhetett volna: eldöntik, hogy megépítik, a következő pár évben elkészül, felszentelik, kész. Ennél azonban jóval bonyolultabbra sikeredett a sztori. Átadása és megépítésének megfogalmazása között eltelt bő fél évszázad, újjáépült majdnem a teljes város, a végére belefolytunk egy gazdasági világválságba, meghalt a tervező és lefolyt az I. világháború is, mely után Szeged az ország közepéből a peremére került anélkül, hogy egy méterrel is arrább tette volna valaki a várost. 1879-ben a Tisza, 1920-ban pedig Trianon pusztította el Szegedet, mégis, 1930-ban átadták Magyarország harmadik legnagyobb vidéki templomát.
Hogyan építsünk katedrálist, ha szegények vagyunk, mint a templom egere? Ja, még templom sincs, bocs.
1900-ban Szeged külföldi útra küldte a városi főmérnököt, Tóth Mihályt, hogy tanulmányozza az 1850. után Európában épített templomok adatait és költségvetését. Tóth még az év végén javasolta a város vezetésének, hogy egy 3400 fős, gót, háromhajós csarnoktemplomot építsenek. Az építkezés költségeit ekkor 1.5 millió koronára tették, melyet a város 3500 hold föld (~20,1 km²) bérbeadásából kívánt fedezni.
Az építkezésre Schulek Frigyest kérték fel, aki egy év alatt tervezte meg az épületet, melynek terveit 1911-re nyújtotta be. Ezek alapján először 3.3 millió koronára rúgtak a költségek, majd a mérnöki hivatal pontosítása után kiderült, hogy „csak” 2.5 millióról van szó. A város visszautasíthatta volna ezt az összeget, azonban ragaszkodtak a neves Schulekhez, aki ekkorra már letett az asztalra egy Mátyás templomot, egy Halászbástyát és nem utolsó sorban egy Kakasos templomot, pedig volt még pár elképesztő terv, hogy milyen is lehetett volna az új templom.
Ezen felül tudjuk még, hogy a város 1928-ban félmillió pengős hitelt vett fel a Dóm berendezésének finanszírozására.
Zseniális térhatású képek a 120 éves Szegedről
Egészen elképesztő dolgokra bukkan néha az ember a Fortepanon. Legutóbb a szegedi vendéglátóiparról került fel pár remek fotó, jelenleg pedig Facebook oldalunkon posztolunk minden nap egy képet Az 50 legjobb fénykép Szeged múltjából c. virtuális tárlatunk keretében. Ezúttal azonban valami egészen lehengerlőt találtunk a múlt-múlt századból.
Így éltek nagyapáink – mesterségek a 100 éves Szegedről
Ha megkérdezünk ma valakit az utcán, hogy mi a foglalkozása, bizonyára nem halászt, gyékényest, papucsost, hajóépítőt, piaci kofát vagy kékfestőt fog mondani. Pedig a második világháborúig ezek voltak a legnépszerűbb szakmák Szegeden. Hogy ezek az emberek pontosan hol, mit és hogyan csináltak, most bemutatjuk.
Varázslatos udvart rejt egy kiskörúti bérház
Lepattogzott sárga falak, zöldre festett fa ajtók és ablakok, és mindent benőtt borostyán: bemutatjuk a belvárosi udvart, ahol 70 éve megállt az idő.
De először egy kis előtörténet. A századforduló környékén Szeged jóval kisebb kiterjedésű volt, mint manapság, így az ipartelepek, melyeket már akkor is divat volt a város peremére elhelyezni, a mai nagykörúttól nem estek messze. A körút mentén már több gyár és üzem is működött, mint a cipőgyár és a kenderfonógyár. Kisebb ipari célú épületek azonban bentebb, a kiskörút mentén is voltak.
Arról, hogy milyen volt a hangulata ezeknek az udvaroknak, sajnos nem maradt fent semmi, a következő képeken azonban megpróbáljuk a lehető legjobban átélni ezt. Lépjünk hát be a Tisza Lajos körút 21-es számú házába, és egyben 1940-be is, hiszen az egész udvarból már csak pár kantáros munkás és egy korabeli teherautó hiányzik.
Continue reading “Varázslatos udvart rejt egy kiskörúti bérház”
Felújítják a belváros legmagasabb lakóházát
Felállványozták a Nádor utcai 11 szint magas lakóházat, külsőleg megújul az épület.
Képzeljünk el egy darabka Tarjánt a Belváros kellős közepén. Na, pontosan ez az érzés fogad bennünket, ha rábukkanunk a Nádor utca közepén álló tízemeletesre,
| ami mindössze 120 méterre van a Klauzál tértől.
A sztori egyszerű, volt a régi Palánk városrész, sok kis utcával meg egyszintes házzal, illetve a palotás Belváros, ami ma is létezik (előbbit ugyanis több ütemben ledózerolták, ma a helyén pár panel áll, meg a Klinikák városrész), a Nádor utca pedig pont a kettő határán feküdt mindig is. Azaz mégsem, hiszen egészen a szóban forgó épület megépítéséig az utca ezen szakasza nem is létezett.
Az Iskola (ma Oskola) utcával párhuzamosan futott két utca, a Nádor és a Bajza, melyek a Somogyiban végződtek, de sosem találkoztak. Aztán amikor a 70-es évek első felében épült a tízes, a két utcát félbevágták, és csináltak egy U-alakú újat. Az U bal szára és alja a Nádor, jobb szára pedig a Bajza, a levágott részek pedig sétálósikátorok (nem is sikátor, nem is sétálóutca) lettek, és elvezetnek egész a Somogyi utcáig.
Erre a rendezésre vall egyébként az a városképi anomália is, hogy az Oroszlán utca 4. alatti gangos ház négy utcai homlokzata közül a hátsó igazából egy tűzfal.
A Nádor utcai tízemeletesből egyébként lélegzetelállító panoráma nyílik a Belvárosra, és a ház sajátos kialakításának köszönhetően ezt szabad szemmel meg is tekintheti, aki arra jár.
Continue reading “Felújítják a belváros legmagasabb lakóházát”
Fantasztikus lett a zsinagóga kertje, csak nem lehet bemenni
Szeptemberben átadták a felújított zsinagógát, a kert azonban csak később készült el.
Azóta terveztem elmenni, és erre most sor is került. Kívülről láttam sokszor persze, de most gondoltam be is nézek, és egy kellemes délelőttön sétálok egyet a szépen rendberakott kertben.
Legalábbis ez volt a terv, a kerítésen ugyanis nem jutottam túl. Ahhoz, hogy a templom kertjébe bejuss, fel kell hívni egy telefonszámot, és akkor majd jön valaki, aki beenged. Aztán valószínűleg ott marad, amíg nem távozol. Ez persze részben érthető, hogy vigyáznak a kertre, arra való tekintettel azonban, hogy állami beruházásként újult meg pincétől kupoladíszig a zsinagóga, talán kicsit túlzás ez az elszigeteltség.
| Egy péntek délelőtt miért ne lehetne sétálni egyet egy belvárosi parkban?
Úgy valahogy nem adja a dolog, hogy közben őrködnek az ember mellett. De nézzük a jó oldalát, eléggé pazarul sikeredett a parkosítás:
- változatos, és összességében szép növényeket ültettek
- nagyon menő historizáló kandelábereket telepítettek
- fák kivágásával láthatóvá tették az épületet, de ahol ez nem volt szükséges, meghagyták őket
Continue reading “Fantasztikus lett a zsinagóga kertje, csak nem lehet bemenni”
Gerillaiskolások összekötötték a Gutenberg utcát
A gerillakötés, hasonlóan a gerillakertészethez egyre jobban terjed itthon, főleg Budapesten.
A lényeg, hogy hétköznapi emberek a szabadidejükben kimennek az utcára, és például harminc-negyven éves beton virágládákba, amikben már a fű sem nő ki, annyira kietlen a környék, virágot ültetnek, mellé a földbe bokrot, a kettő köré meg visznek gyeptéglákat. Ezzel létrehozva egy élhető kis terecskét mondjuk a Blaha Lujza tér kellős közepén. Vagy fognak egy villamost, és kötnek szép huzatot az ülésekre meg virágot a régi piros fém jegylyukasztóra.
Most a Gutenberg utcai Vasvári Pál Szakgimnázium tanulói készítettek kötéseket, amikkel kerítést, bringatámaszt és fákat díszítettek, sőt, még az épület előtt álló kisfiú-szobor is kapott egy sálat, bár azt már valaki lenyúlta.
Continue reading “Gerillaiskolások összekötötték a Gutenberg utcát”
Nagyon szép házat kezdtek el bontani a Belvárosban
Megint elindultak a markolók, most azonban tényleg szép épület tűnik el örökre a szegedi utcaképből.
Még szeptember elején írtunk róla, hogy lebontottak egy jellegtelen házat a Boldogasszony sugárút elején. A cikkben említést nyer a sugárút és a Liliom utca sarkán álló ház is, amiről a következőt írtam akkor: „a díszes ház maradhat meg szinte biztosan”.
Épp most kezdték el lebontani.
Két hónappal miután leírtam, hogy tuti megmarad a díszei miatt, elkezdték apránként szétkapni. Egyébként érdekes módon semmiféle védettség alatt nem áll.
Azt, hogy ez miért káros, és miért nem kéne, olvassátok el a fentebb már belinkelt cikkben, most nem bontogatnám újból a témát. Kár érte, az biztos.
Ma is előttem van, ahogy a hatalmas vörös csillag zuhan lefelé
1956. október 23-án nőtt fegyveres felkeléssé a Szegedről indult ’56-os forradalom, melynek mindnyájan tudjuk mi lett a vége. Emlékezésül összegyűjtöttünk pár ritkán látott és halott részletet, melyek a helyi eseményekhez köthetők.
A szegedi lovasszobor, ami egyszer csak elköltözött
Vagyis inkább elköltöztették, nyilván nem saját lábán tette meg a közel egy kilométeres utat. 1912. szeptember 29-én rántották le a leplet a város legújabb szobráról, mely II. Rákóczi Ferenc fejedelmet ábrázolta.
Egész hétvégén nyitva áll a város egyik legmagasabb épülete
Idén is megtartja a Szegedi Vízmű szokásos őszi nyílt napjait a Szent István téri víztoronyban.
A közel 55 méter magas, 1904-ben épült vasbeton kilátóba pénteken 9-től 17, szombaton és vasárnap pedig 10-től 17 óráig lehet felmenni.
A belépés pénteken ingyenes, a másik két napon pedig mindössze 220 forint.
Continue reading “Egész hétvégén nyitva áll a város egyik legmagasabb épülete”
Éjjel városnézni, hát megőrültek ezek?!
A világ legnagyobb turistaparadicsomaiban, gondolunk itt első sorban a nagyobb, zsúfoltabb városokra, egyre nagyobb divatnak örvend az éjszakai városnézés, hiszen ebben az időszakban lényegesen kevesebb az ember az utcákon, és bár a múzeumokat nem kifejezetten legális és ajánlott éjszaka meglátogatni, a szépen kivilágított épületeket talán jobb is ilyenkor, mint nappal.
Már Budapesten is vannak szervezett túrák éjjel, melyekre egyre többen jelentkeznek. Egy Szeged látnivalóit összekötő túra során gondoljuk hát át, miért is érdemes napnyugta után nekivágni egy városnak.
1. Nincs tömeg
Bár alapvetően látogatószámban távol áll Szeged a turizmus fellegváraitól, egy-egy kiemelt nyári napon ember legyen a talpán, aki élvezni tudja a Dóm látványát a mellette szelfiző kínai csoportokkal és segwayező gyerekekkel.
Ha persze éjjel látunk neki a város bejárásának, ezt biztosan elkerülhetjük. Egy szeptember eleji péntek éjszaka, jóval éjfél után, amikor ez a cikk is fogalmazódott, a Dómnál öten, az egyetem rektori hivatala előtt négyen, a Mátyás téri templomnál pedig mindössze két turista ténfergett, az összes többi helyszínen pedig visszhangzott az üresség.
2. Időjárás
Arra sem lehet fogni egy éjjeli túra lemondását, hogy az ember fáradt volna, hiszen a nappali melegek utáni kellemes hűvös éjszaka biztosan felébreszti a látogatót.
Ja igen, és a legfontosabb: nincs izzadság.
3. Kivilágítás
Nehéz eldönteni, hogy egy város ékes építményei nappal vagy éjjel megvilágítva a szebbek, de az vitathatatlan, hogy mindkét állapotában megéri őket megnézni.
Bár Szegeden valamiért sajátos a rendszer: a legfőbb látnivalók felváltva vannak kivilágítva, így például
a Móra Ferenc Múzeum és a Szent István téri víztorony megvilágítás nélkül, vak sötéten állt egy főszezoni péntek este.
Ráadásul előbbi úgy, hogy a rakpartról ezrek vonultak el az épület előtt az éppen folyó halászléfesztivál okán.
Ennek ellenére is meghitt hangulatú túrát ejthetünk az üresen kongó, csendes utcákon. Mindenkinek javaslom is, amíg nem áll be a rossz idő!
Fittyet hányunk örökségünkre. Ugyanitt bontott tégla eladó!
A sorozat folytatódik: újabb régi, egyszintes házat bontottak le a városban, ezúttal a Sóhordó utca 11-et.
Szegeden az 1950-es évek óta divat századfordulós házakat a földdel egyenlővé tenni, ill. modernista társasházakat a helyükre építeni. Azóta sok tucat ilyen épület tűnt el, melyek közt volt nem is egy, amit biztosan sokan sajnáltak odaveszni.
Persze eleinte még nem sokan bánták, hogy egy-egy, akkor még épp csak 60-70 éves ház eltűnt, és a helyére többször annyi lakást tartalmazó épület került. Pláne a második világháborút követő hatalmas lakáshiányban.
Napjainkra azonban, amikor ezek a házak már bőven százhúszas éveiket tapossák, a népesség is csökken, tehát égető lakáshiány se lehet, valamint egyre kevesebb is van belőlük, felértékelődtek, és egyre többen emelik fel szavukat a bontások ellen.
A Sóhordó utcai ingatlan megint csak nem volt semmiféle védettség alá helyezve, de a Boldogasszony sugárútihoz hasonlóan itt is az egységes utcakép ment kárba. Három ház állt egymás mellett, mind ugyanúgy a századfordulóról. Kettő maradt, a középső volt a 11-es számú.
Érdemes ellátogatni a közeljövőben, a téglahalmok és a romok jól mutatnak a mindhárom oldalról tűzfallal határolt telken.
Continue reading “Fittyet hányunk örökségünkre. Ugyanitt bontott tégla eladó!”
Havi 635 ezerért kiadó a REÖK palota üzlethelyisége
Nettó 500.000 forintért hirdette meg a Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. a Reök palota év elején botrányosan bezárt üzletét.
PÁLYÁZATI HIRDETMÉNYA Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. nyilvános pályázat útján történő bérbevételre hirdeti meg…
Közzétette: Reök Szeged – 2017. szeptember 6., szerda
A 369 m² alapterületű helyiség bérbevételéhez szükséges 15.000+ÁFÁ-ért megvásárolni a pályázati felhívást, majd a részt venni a 27-én tartandó helyszíni bejáráson.
Nyitókép: Google Maps
Újra felszabadult a Dóm tér
Ezekben a napokban bontják szét a szabadtéri színpadát, így nemsokára újból szabaddá válik a város egyik legszebb tere.
A Szegedi Szabadtéri Játékok hatalmas nézőtere minden évben két hónapra foglalja el a Dóm teret, így ekkor nehezen élvezhető a környezet, és sok turistát vág arcon, hogy a város legfőbb látnivalóját nem tekintheti meg profilból. A rendszeres lezárásokkal, amikor a tér jelentős részét elérhetetlenné teszik a köznek, tarkított előadássorozat színpadának és nézőterének lebontása után azonban ismét visszatérnek a köpenyes tudósok, a fényképezőgépes kínai csoportok, na és persze a tucatnyi galamb.
A Dóm átadásával egyszerre, 1930-ban indult rendezvényen egyébként, ami 1939. és 1959. között szünetelt, éveken át állandó nézőtere volt, ami egész évben a Dóm téren állt.
Nem bontják le, csak új emeletet kap a Hajnóczy utcai sarokház
Folyamatosan tűnnek el a századforduló évtizedeiben épült egyszintes házak a Belvárosból, melyeket társasházak váltanak fel, feltűnt azonban egy kivétel.
Manapság, ha egy ilyen régi ház felújításra szorul, legtöbbször lebontják, hogy társasház épüljön a helyére, melyekben többszörös áron adható el egy-egy lakás, amiből akár egy tucat is elférhet a pöttöm házikó helyén.
Ilyen eset úgy fél tucatszor történt az elmúlt hónapokban, legalább két esetben azonban vitatható is volt, hogy valóban a legjobb megoldás volt-e a ház lebontása. Az egyik ilyen egy felsővárosi emeletes ház, mely Dankó Pistához is volt köthető, a másik pedig egy a napokban lebontott, egyszintes ház a Boldogasszony sugárúton.
Continue reading “Nem bontják le, csak új emeletet kap a Hajnóczy utcai sarokház”
Lebontották a Boldogasszony sugárút egyik legrégebbi házát
Újabb egyszintes, az 1879-es árvíz után épült házat bontottak le, ezúttal a Boldogasszony sugárút 12-t.
A ház, bár különösebb értéket nem képviselt, és műemléki védettség alatt sem állt, egy igen fontos feladatot látott el:
| a sugárút 1880. és a 20. század eleje között kialakult egységes utcaképének oszlopos tagja volt.
A Boldogasszony sugárút Markovits István és Liliom utca közötti, öt telekből álló szakaszán ugyanis több, mint 125 évig álltak a 19. század végén és a 20. elején épült épületek, beleértve a Wälder Gyula által tervezett SZTE gyakorló iskolának épületét is. A harmonikus, együttes utcakép egészen úgy 2010-ig maradt meg, amikor is lebontották a 14-es számú, a mostanihoz hasonlóan, szintén egyszintes házat, mely helyére épült az Auris hotel.
A muemlekem.hu adatbázisa szerint a tömb egyetlen háza sem áll védettség alatt, így akár tovább folytatódhat a házak cseréje. Egyedül a két sarki épület, az iskola, valamint a sugárút és a Liliom utca sarkán álló, díszes ház maradhat meg szinte biztosan.
Continue reading “Lebontották a Boldogasszony sugárút egyik legrégebbi házát”
135 éve tették le a városháza alapkövét
1882. augusztus 28-án helyezték a földbe a városháza alapkövét. Legalábbis az egyiket, volt ugyanis egy pár.
Csak úgy ragyog az Új Zsinagóga
Nemsokára elkészül a jelentősen leromlott állapotú szegedi Új Zsinagóga felújítása, az átadást őszre tervezik.
Kicserélték a Belváros 3. (és Szeged 12.) legmagasabb építményének kerítés talapzatát, egy sérült kistornyot, valamint renoválták az épület teljes külsejét és a tetőszerkezetet a hatalmas kupolával együtt, és eddig egészen fantasztikusan fest.
Kupolák terén amúgy egyre jobban áll Szeged, hiszen nemrég jelentették be, hogy visszaépül az egyik legnagyobb, a 60-as években megsemmisített kupolája, valamint a közelmúltban újult meg egy kisebb a Széchenyi téren, most pedig a zsinagógáéról került le az állványzat.
A tervek szerint őszre készül el az épület körül az eredeti tervek szerint kialakuló biblikus kert, amiért tavaly szinte az összes, az épületet takaró fát kivágták a telken.
Végre itt a jó idő, erre mindenki hazamegy
Hosszú szenvedés után megjött a kellemes, nem negyven fokos idő, erre mindenki fogta magát, és hazament, Szeged majdhogynem kiürült. Képriportunk nemsokkal a mai eső utánról.
Continue reading “Végre itt a jó idő, erre mindenki hazamegy”
Az utolsó tégláig minden ugyanaz, csak közben megnőttek a fák
Szeged leghíresebb látványosságai többnyire a Nagyárvíz utáni fél évszázadban épültek, és legtöbbjük az átadása óta szinte semmit sem változott. Ami persze egy óriási pozitívum.
Hiába múltak el javarészt mind száz évesek is, az épületek szerencsére eredeti állapotukban maradtak fent, még háborús kár is csak kevés esetben keletkezett bennük. Ilyen például
| a Dóm, amit a II. világháborúban bombatalálat ért, és éveken át hiányoztak darabok az egyik toronyból.
Az épületek környezete azonban rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. Megnőttek a fák, kicserélték a lámpaoszlopokat, padokat, vagy épp leaszfaltozták a régi kockaköves utcácskákat.
Képes összefoglalónkban bemutatjuk, hogyan néztek ki a város legmonumentálisabb ékkövei a múlt század első felében, amikor még korhű volt minden, nemcsak maguk az épületek.
Continue reading “Az utolsó tégláig minden ugyanaz, csak közben megnőttek a fák”
Na tessék, így kell felújítani egy kupolát
Még májusban állványozták fel, pár napja pedig elkészült a Kiss Menyhért és a Nagy Jenő utcák, valamint a Széchenyi tér sarkán álló kupolás épület tetejének felújítása.
A Postapalota tavaly év végi felújításához hasonlóan itt is csak a tetőszerkezetet hozták rendbe, azt azonban nem is akárhogyan, ugyanis a cserepek cseréje mellett gyönyörűen renoválták a kupolát is, aminek korábbi palaborítását bádogra cserélték, valamint a tető szélén lévő 9 kis tornyocskát is visszaállították, ezeknek a fele már az évek során széthullt.
Kupolák terén úgy tűnik kezdünk jól állni, hiszen nemrég bejelentették az ÁJTK fél évszázada lerombolt saroktornyának visszaállítását is.