Sokat emlegetett mondás, de ha megnézzük az időjárást, máris megváltozik a véleményünk.
Bár Kelet-Magyarországon sincs nyár, azért még mindig jobb a helyzet, mint a Dunántúlon, ahol a koponyeg.hu radarképe szerint nincs már egyetlen száraz pont sem.
Continue reading “Nyugaton minden jobb – kivéve az időjárást persze, az sokkal rosszabb”
Az Élet Menete Alapítvány és a MÁV közösen elhozta Szegedre mozgó vagonkiállítását.
A tárlat egy marhavagonban mutatja be a magyar holokauszt részleteit, és mesél egy kicsit emberek és családok történetéről, valamint a városokról külön, honnan kiket és hogyan.
A kiállítás témájából adódóan elég nyomasztó lehet, főleg az őszi szürkeségben, de mindenféleképp tanulságos ellátogatni, és beszélgetni egy jót a kiállítókkal.
A vagon a 9. vágányon áll, ami csak azért is érdekes, mert ilyen számú vágány nem igazán létezik. Tulajdonképpen a kilencedik vágány a nulladik, hiszen rögtön mellette van az első, amit a második követ, valamiért azonban mégis a kilences számot kapta, de ez egy másik téma.
Continue reading “Holokauszt kiállítás a vágányon, ami nem is létezik”
Még tavasszal került fel a Fortepanra egy fénykép, melyen Szent-Györgyi Albert látható egy oldalkocsis motorkerékpáron mosolyogva.
A Fortepan-képek megfejtésével foglalkozó fórumon azonnal megállapították, hogy a felvétel Szegeden készült, amit bár vita nem követett, de többen megkérdezték, hogy mégis hol? Ilyen szerkezetű ház, mint ami a háttérben áll, senki sem tudott Szegeden felidézni, és az is biztos, hogy azóta nem bontották le, hiszen egy nagyobb építményről van szó.
A legnépszerűbb találat a Honvéd téri laktanyát hozta fel, mint a kép készültének helye, azonban ez sem teljesen azonos, hiszen egyszerűen ritkábban vannak az ablakok, mint a képen szereplő épületen.
Continue reading “Kiderült hol készült a rejtélyes fotó Szent-Györgyiről”
Szecesszió madártávlatból címmel nyílt tárlat a Magyar Ede téren tegnap.
A kiállításon, melyet bárki megtekinthet, aki a REÖK palota előtt jár, a EURO-TV drónfelvételeiből válogattak az SZTE-BTK Filozófia MA kurátorképzés specializációjának hallgatói dr. Nátyi Róbert művészettörténész vezetésével.
Continue reading “Nagyon menő kiállítás nyílt szegedi épületekről”
Már majdnem elkészült az amerikai EPAM Systems Kft. új irodaháza a Felső Tisza-parton. Megnéztük, milyen az, amikor a 19. század eleji házakkal sorozott Kis-Tisza utca túloldalán feltűnik a hófehér irodaház.
A 60-as években középiskolának épült vasbeton épületben 2012-ig működött a Széchenyi István Gimnázium, ami 280 diákjával zárt be. Ezt a helyet választotta az EPAM, hogy új irodaházát megnyissa, ahol főként szoftverfejlesztők dolgoznak majd.
Alább látható egy 2012-es, illetve egy 2014-es utcakép az épületről. Előbbin még üzemelt az iskola, épp tanulók támasztják előtte a korlátot.
Az átalakítás során emeletráépítést is kapott épület elég jól fest, európai viszonylatban nem hozott semmi újat, de Szegeden ritka az ilyen beruházás, úgyhogy van minek örülni. Az legalábbis biztos, hogy sokkal barátságosabb lett a környék, még a telek kerítését is elbontották a hátsó oldalon, bár az érdekes, hogy a többi szakaszon megmaradt az eredeti, csak újrafestve. Na, de nézzünk körbe!
Continue reading “Amikor a 200 éves halászfalu találkozik a modern irodaházzal”
Idén is megtartja a Szegedi Vízmű szokásos őszi nyílt napjait a Szent István téri víztoronyban.
A közel 55 méter magas, 1904-ben épült vasbeton kilátóba pénteken 9-től 17, szombaton és vasárnap pedig 10-től 17 óráig lehet felmenni.
A belépés pénteken ingyenes, a másik két napon pedig mindössze 220 forint.
Continue reading “Egész hétvégén nyitva áll a város egyik legmagasabb épülete”
A világ legnagyobb turistaparadicsomaiban, gondolunk itt első sorban a nagyobb, zsúfoltabb városokra, egyre nagyobb divatnak örvend az éjszakai városnézés, hiszen ebben az időszakban lényegesen kevesebb az ember az utcákon, és bár a múzeumokat nem kifejezetten legális és ajánlott éjszaka meglátogatni, a szépen kivilágított épületeket talán jobb is ilyenkor, mint nappal.
Már Budapesten is vannak szervezett túrák éjjel, melyekre egyre többen jelentkeznek. Egy Szeged látnivalóit összekötő túra során gondoljuk hát át, miért is érdemes napnyugta után nekivágni egy városnak.
Bár alapvetően látogatószámban távol áll Szeged a turizmus fellegváraitól, egy-egy kiemelt nyári napon ember legyen a talpán, aki élvezni tudja a Dóm látványát a mellette szelfiző kínai csoportokkal és segwayező gyerekekkel.
Ha persze éjjel látunk neki a város bejárásának, ezt biztosan elkerülhetjük. Egy szeptember eleji péntek éjszaka, jóval éjfél után, amikor ez a cikk is fogalmazódott, a Dómnál öten, az egyetem rektori hivatala előtt négyen, a Mátyás téri templomnál pedig mindössze két turista ténfergett, az összes többi helyszínen pedig visszhangzott az üresség.
Arra sem lehet fogni egy éjjeli túra lemondását, hogy az ember fáradt volna, hiszen a nappali melegek utáni kellemes hűvös éjszaka biztosan felébreszti a látogatót.
Ja igen, és a legfontosabb: nincs izzadság.
Nehéz eldönteni, hogy egy város ékes építményei nappal vagy éjjel megvilágítva a szebbek, de az vitathatatlan, hogy mindkét állapotában megéri őket megnézni.
Bár Szegeden valamiért sajátos a rendszer: a legfőbb látnivalók felváltva vannak kivilágítva, így például
a Móra Ferenc Múzeum és a Szent István téri víztorony megvilágítás nélkül, vak sötéten állt egy főszezoni péntek este.
Ráadásul előbbi úgy, hogy a rakpartról ezrek vonultak el az épület előtt az éppen folyó halászléfesztivál okán.
Ennek ellenére is meghitt hangulatú túrát ejthetünk az üresen kongó, csendes utcákon. Mindenkinek javaslom is, amíg nem áll be a rossz idő!
Tavaly tavasszal írták ki a tervpályázatot az 1700 fős Etelka sori fedett uszodára. Cikkünkben Márkus Péter építész terveit mutatjuk be.
Szegeden sok évtizede tervezik, hogy épül fedett sportuszoda, valahogy azonban sosem sikerült. Egyszer – a 70-es évek második felében – majdnem összejött, hiszen az újszegedi Sportcsarnok eredetileg uszoda lett volna, aztán megváltoztak a tervek, és a medencék kiszorultak a kertbe.
Jelen állás szerint azonban nemsoká végre lesz ilyen sportlétesítmény is a városban, méghozzá a Városi stadion, a Tisza Palota és az Etelka sor által határolt területen.
Az Etelka sorra néző épületkomplexumban 1500+200 néző szurkolhat majd a FINA-szabványú 50 méteres medencében sportolóknak. Lesz wellness, 400 fős öltöző, bemelegítő- és gyermekmedence, büfé és még rengeteg apróság.
Belépve az épületbe két üvegfallal határolt térben találjuk magunkat, ahonnan rögtön rálátunk a medencékre, hiszen a tervezőcsapat egyik főbb koncepciója a transzparencia minél magasabb szintjének elérése volt. Találunk itt gyermekmegőrzőt, fodrászt, kozmetikust, mosdókat és információt is.
A sorozat folytatódik: újabb régi, egyszintes házat bontottak le a városban, ezúttal a Sóhordó utca 11-et.
Szegeden az 1950-es évek óta divat századfordulós házakat a földdel egyenlővé tenni, ill. modernista társasházakat a helyükre építeni. Azóta sok tucat ilyen épület tűnt el, melyek közt volt nem is egy, amit biztosan sokan sajnáltak odaveszni.
Persze eleinte még nem sokan bánták, hogy egy-egy, akkor még épp csak 60-70 éves ház eltűnt, és a helyére többször annyi lakást tartalmazó épület került. Pláne a második világháborút követő hatalmas lakáshiányban.
Napjainkra azonban, amikor ezek a házak már bőven százhúszas éveiket tapossák, a népesség is csökken, tehát égető lakáshiány se lehet, valamint egyre kevesebb is van belőlük, felértékelődtek, és egyre többen emelik fel szavukat a bontások ellen.
A Sóhordó utcai ingatlan megint csak nem volt semmiféle védettség alá helyezve, de a Boldogasszony sugárútihoz hasonlóan itt is az egységes utcakép ment kárba. Három ház állt egymás mellett, mind ugyanúgy a századfordulóról. Kettő maradt, a középső volt a 11-es számú.
Érdemes ellátogatni a közeljövőben, a téglahalmok és a romok jól mutatnak a mindhárom oldalról tűzfallal határolt telken.
Continue reading “Fittyet hányunk örökségünkre. Ugyanitt bontott tégla eladó!”
Nettó 500.000 forintért hirdette meg a Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. a Reök palota év elején botrányosan bezárt üzletét.
PÁLYÁZATI HIRDETMÉNYA Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. nyilvános pályázat útján történő bérbevételre hirdeti meg…
Közzétette: Reök Szeged – 2017. szeptember 6., szerda
A 369 m² alapterületű helyiség bérbevételéhez szükséges 15.000+ÁFÁ-ért megvásárolni a pályázati felhívást, majd a részt venni a 27-én tartandó helyszíni bejáráson.
Nyitókép: Google Maps
Ezekben a napokban bontják szét a szabadtéri színpadát, így nemsokára újból szabaddá válik a város egyik legszebb tere.
A Szegedi Szabadtéri Játékok hatalmas nézőtere minden évben két hónapra foglalja el a Dóm teret, így ekkor nehezen élvezhető a környezet, és sok turistát vág arcon, hogy a város legfőbb látnivalóját nem tekintheti meg profilból. A rendszeres lezárásokkal, amikor a tér jelentős részét elérhetetlenné teszik a köznek, tarkított előadássorozat színpadának és nézőterének lebontása után azonban ismét visszatérnek a köpenyes tudósok, a fényképezőgépes kínai csoportok, na és persze a tucatnyi galamb.
A Dóm átadásával egyszerre, 1930-ban indult rendezvényen egyébként, ami 1939. és 1959. között szünetelt, éveken át állandó nézőtere volt, ami egész évben a Dóm téren állt.
Idén másodjára lesz Critical Mass bringás felvonulás, ezt tegnap jelentette be a csapat Facebook oldalukon, ahová egy rendhagyóan menő videót is posztoltak.
Ilyen magas minőségű videóval azonban igen kevés rendezvény büszkélkedhet, Szegeden is rendkívül ritka egy-egy jó beharangozó egy fesztiválhoz, persze azért akadt már rá példa.
Az 11. éve tartó kerékpáros felvonulás idei beharangozójában egy fokozatosan eszkalálódó deep house számra láthatjuk, ahogyan a vörös pontokból álló Tisza felett megjelenik fehérrel a Belvárosi híd, majd ugyanígy tűnnek elő a város nagyobb látnivalói is.
Continue reading “Így még tuti nem látta Szeged látnivalóit”
Folyamatosan tűnnek el a századforduló évtizedeiben épült egyszintes házak a Belvárosból, melyeket társasházak váltanak fel, feltűnt azonban egy kivétel.
Manapság, ha egy ilyen régi ház felújításra szorul, legtöbbször lebontják, hogy társasház épüljön a helyére, melyekben többszörös áron adható el egy-egy lakás, amiből akár egy tucat is elférhet a pöttöm házikó helyén.
Ilyen eset úgy fél tucatszor történt az elmúlt hónapokban, legalább két esetben azonban vitatható is volt, hogy valóban a legjobb megoldás volt-e a ház lebontása. Az egyik ilyen egy felsővárosi emeletes ház, mely Dankó Pistához is volt köthető, a másik pedig egy a napokban lebontott, egyszintes ház a Boldogasszony sugárúton.
Continue reading “Nem bontják le, csak új emeletet kap a Hajnóczy utcai sarokház”
Újabb egyszintes, az 1879-es árvíz után épült házat bontottak le, ezúttal a Boldogasszony sugárút 12-t.
A ház, bár különösebb értéket nem képviselt, és műemléki védettség alatt sem állt, egy igen fontos feladatot látott el:
| a sugárút 1880. és a 20. század eleje között kialakult egységes utcaképének oszlopos tagja volt.
A Boldogasszony sugárút Markovits István és Liliom utca közötti, öt telekből álló szakaszán ugyanis több, mint 125 évig álltak a 19. század végén és a 20. elején épült épületek, beleértve a Wälder Gyula által tervezett SZTE gyakorló iskolának épületét is. A harmonikus, együttes utcakép egészen úgy 2010-ig maradt meg, amikor is lebontották a 14-es számú, a mostanihoz hasonlóan, szintén egyszintes házat, mely helyére épült az Auris hotel.
A muemlekem.hu adatbázisa szerint a tömb egyetlen háza sem áll védettség alatt, így akár tovább folytatódhat a házak cseréje. Egyedül a két sarki épület, az iskola, valamint a sugárút és a Liliom utca sarkán álló, díszes ház maradhat meg szinte biztosan.
Continue reading “Lebontották a Boldogasszony sugárút egyik legrégebbi házát”
Arra készülni kell persze, hogy a SZIN-en kajálni nem olcsó dolog, de ha jól választ az ember, megéri.
A SZIN második napja sokak szerint sikerült gyengébbnek, mint a szerdai, de tekinthetünk rá úgy is, mint egy kellemesebb átvezetőre az ütős első és a szintén bizakodásra okot adó mai nap között. A Szegeder mindössze két koncertet látogatott meg tegnap, de azokon voltak történések bőven.
Túl vagyunk az idén is igen kevés külföldi fellépőt felsorakoztató SZIN első napján, és elmondhatjuk, hogy valami döbbeneteset szólt néhány zenekar. Műfajtól, országtól és a formáció korától teljesen függetlenül. Nézzük hát, mitől zengett a Tisza vize szerdán!
Délutántól hajnalig megvan a program, de mit csinál az ember délelőtt, amikor már nem tud aludni a felhevült sátrában? Összeírtuk, mit tehet az unott fesztiválozó.
Két, raklapra helyezett, kaviccsal kitöltött vasbeton csatornaszélvényt telepítettek a SZIN bejáratához közel, a Belvárosi híd alá.
Kezdetét vette az idei, azaz a 49. SZIN fesztivál. Pár pontban és képben elmondjuk, mire kell számítani.
Nemsokára elkészül a jelentősen leromlott állapotú szegedi Új Zsinagóga felújítása, az átadást őszre tervezik.
Kicserélték a Belváros 3. (és Szeged 12.) legmagasabb építményének kerítés talapzatát, egy sérült kistornyot, valamint renoválták az épület teljes külsejét és a tetőszerkezetet a hatalmas kupolával együtt, és eddig egészen fantasztikusan fest.
Kupolák terén amúgy egyre jobban áll Szeged, hiszen nemrég jelentették be, hogy visszaépül az egyik legnagyobb, a 60-as években megsemmisített kupolája, valamint a közelmúltban újult meg egy kisebb a Széchenyi téren, most pedig a zsinagógáéról került le az állványzat.
A tervek szerint őszre készül el az épület körül az eredeti tervek szerint kialakuló biblikus kert, amiért tavaly szinte az összes, az épületet takaró fát kivágták a telken.
A hónap elején megnyitott az igencsak váratlanul jött Mömax a Móravárosi körúton. A 6 ezer négyzetméter alapterületű, emeletes bútoráruház valami egészen újat hozott Szegedre.
A Mömax ugyanis ellenben az eddig a városban jelen lévő Kikával, Jyskel és Pepcoval szemben nem próbál meg más lenni, inkább egy az egyben hajaz a svéd lánc bútor-paradicsomaira. És ezt nem is igazán próbálja meg rejtegetni. Az osztrák Mömax új szegedi üzlete megszámlálhatatlan ponton egyezik kísértetiesen bármely IKEA áruházzal.
2016, azaz a Kika megnyitása előtt egyedül a Jysk nyújtott valamiféle kínálatot Szegednek, ám ez igen gyenge volt. Ezt a rést fedezte fel a Mömax, és megnyitotta a város bőven legnagyobb bútoráruházát az egykori Világ utcája projekt helyén.
A Mömaxba betérve azonban hamar ráébred az ember, hogy ha a zöldet kékre, a lilát pedig sárgára cseréli a cég logójában, azonnal egy IKEA áruházban találja magát, csakhogy, ha kilép egy pillanatra az utcára, nem a nyüzsgő Örs Vezér terén találja magát, ahol épp indul a gödöllői HÉV, hanem Móraváros szélén, és ha elnéz balra, akkor a 3-as villamos nem Mexikói út M, hanem Tarján felirattal suhan.
Continue reading “Szeged új IKEA-ja kicsit lila és savanyú, de legalább van”
Az egyik régi Szegeddel foglalkozó közösségi csoportba került fel egy fotó arról, hogy van egy kődarab a Huszár Mátyás rakparton, aminek igen érdekes a története.
A sztori tömören annyi, hogy a Nagyárvíz után, az 1880-as években a városban tucatnyi hatalmas beruházás zajlott, például a rakpart valamint egy árvízvédelmi partfal megépítése. Ezt a gyönyörű, téglából és kőből készült falat láthatjuk szinte az összes archív fotón, hiszen ebben a formában egészen a 70-es évek közepéig maradt meg, ekkor váltotta le a gyönyörű partfalat és a kockaköves rakpartot az aszfalt és a beton. A lényeg tehát, hogy
| ez a kődarab úgy 40 éve fekszik a rakpart északi felhajtója mellett.
Bár már kicsit ütött-kopott, kívánunk még neki legalább 40 évet, hiszen nagyon nagy értéket képvisel.
Hosszú szenvedés után megjött a kellemes, nem negyven fokos idő, erre mindenki fogta magát, és hazament, Szeged majdhogynem kiürült. Képriportunk nemsokkal a mai eső utánról.
Continue reading “Végre itt a jó idő, erre mindenki hazamegy”
Szeged leghíresebb látványosságai többnyire a Nagyárvíz utáni fél évszázadban épültek, és legtöbbjük az átadása óta szinte semmit sem változott. Ami persze egy óriási pozitívum.
Hiába múltak el javarészt mind száz évesek is, az épületek szerencsére eredeti állapotukban maradtak fent, még háborús kár is csak kevés esetben keletkezett bennük. Ilyen például
| a Dóm, amit a II. világháborúban bombatalálat ért, és éveken át hiányoztak darabok az egyik toronyból.
Az épületek környezete azonban rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. Megnőttek a fák, kicserélték a lámpaoszlopokat, padokat, vagy épp leaszfaltozták a régi kockaköves utcácskákat.
Képes összefoglalónkban bemutatjuk, hogyan néztek ki a város legmonumentálisabb ékkövei a múlt század első felében, amikor még korhű volt minden, nemcsak maguk az épületek.
Continue reading “Az utolsó tégláig minden ugyanaz, csak közben megnőttek a fák”