Az ember, aki mindenhol ott volt, első rész.
Egy város, ami nem volt olyan szerencsés, mint Szeged
A huszadik század első évtizedeiben még presztízskérdés volt, hogy egy városban közlekedik-e villamos. Magyarországon nem kevés városban jártak régen a főként sárgára festett tuják, volt villamosa Nyíregyházának, Pécsnek, Sopronnak és Szombathelynek is, de ezek sorra bezártak az 1960-as és az 1970-es években. Az indoklás röviden az volt, hogy a villamosok lassúak, régiek és sok helyet elvesznek az autók elől, míg a buszok olcsóbbak, gyorsabbak és modernebbek. Persze az Ikarus újabb és újabb modelljeivel szemben is nehéz volt versenytársat találnia a kihalás által fenyegetett vidéki villamosiparnak.
Fotó rovatunkban most egy különleges, a napokban előkerült képsorozatot mutatunk be Szombathely villamosairól, vagyis nem pont arról. Bár a képek középpontjaiban valóban az esetlen kis sárga csilingerek vannak, a környezetük is ámulatba ejtő. A képeket Björn Alnebo készítette, aki 1973-ban járt Budapesten, majd ellátogatott Szombathelyre is, ahol már csak pár hónapja volt hátra a villamosoknak. Szombathely ugyanis nem volt a szerencsések között, a városban 1974. augusztus 20-ával felszámolták a hálózatot.
Szombathelyen már tizenegy évvel Szeged előtt, 1897-ben járt villamos, de a szegedivel ellentétben a hálózat sosem nőtt meg nagyra. Ezt két szempontból is vizsgálhatjuk: egyrészt a városban mindössze egy vonal volt mindvégig, másrészt azon is elég keskenyek voltak a járművek. A hagyományos 1435 helyett csak 1000 milliméter volt a kerekek közti távolság, az un. nyomtáv.
Érdemes elveszni a fényképekben, rengeteg apró, de izgalmas részletet rejtenek.
Amikor még járt a villamos Újszegedre
Tegnap volt 50 éve, hogy eldöcögött az utolsó sárga villamos az Újszegedre közlekedő 5-ös vonalon. Akkoriban azonban nem volt váratlan, hogy a szegedieknek búcsúzniuk kell ettől a vonaltól, ugyanis a 60-as évektől kezdve folyamatosan számolták fel a város villamoshálózatát. 1966. és 1977. között megszűnt a 6-os, az 5-ös, a 2-es és a 7-es is, szerepüket pedig a jóval olcsóbban fenntartható buszok vették át.
A Szegeder fotó rovatában most bejárjuk, merre is kanyarogtak régen az 5-ös sárga kocsijai.
A szomorú nap, amikor megszűnt az újszegedi villamos
1969. január 31-e szomorú nap volt sok újszegedi számára, ezen a napon kelt át ugyanis utoljára villamos a hídon. Az utolsó sínszálakat 1971-ben szedték fel a Híd utcán, ezzel pedig Budapest maradt az egyetlen magyar város, ahol villamos szel át folyót.
Letarolta a 3F villamost egy betonkeverő
Egy betonkeverő és egy Tatra villamos ütközött pénteken kora este a Fonógyári út és az Ikarusz köz kereszteződésében.
Újabb szegedi villamosok kerültek Budapestre
Tegnap két, használaton kívüli villamost szállítottak el az SZKT Csáki utcai trolitelepéről a BKV-hoz.
Egy hónapja írtuk, hogy egy volt szegedi Bengálival bővült a Közlekedési Múzeum gyűjteménye. Most nem Bengálit, hanem két kéttengelyes, eredetileg is Budapesten szolgált kocsit tettek kamionra. Az egyik száma 1531, és érdekessége, hogy ellentétben sok társával, sosem volt favázas, már eredetileg acélból készült. A kor többi villamosa (amik alapból fából épültek), átestek az un. acélvázasításon. Ez az a folyamat, amikor a villamosokat az 50-es évektől kezdve alvázukig visszabontották, és fém felépítményt kaptak, gyakran az alakjuk változásával.
Az 1531-es 1984-ben került Szegedre, hogy munkakocsiként szolgáljon. A másik elszállított villamos egy pótkocsi, ami a Pesten egykor híres UV-típushoz tartozik.
Continue reading “Újabb szegedi villamosok kerültek Budapestre”
Szegeden is felújítanak egy Bengálit, és eddig elég jól néz ki
A szegedi Közlekedési Emléktár Alapítvány gondozásában levő villamost jó pár éve kezdték felújítani, és most egy fotó kedvéért kigurult a remízből.
Úgy tűnik Magyarországon most Bengáli-felújítás őrület van, Budapesten jelenleg legalább fél tucat ilyen villamost újítanak épp, ebből kettő mostanában el is készült, mindkettő a BKV által. A többiből van két egykoron Szegeden szolgáló kocsi is: a MaViTE 660-asa és a Közlekedési Múzeum 818-asa, amit kereken egy hónapja szállítottak el a Pulz utcai remízből.
A 818-as elszállítása után a városban háromra csökkent a Bengáli villamosok száma: megmaradt a 609-es, a néha forgalomban is látható 813-as, és a Közlekedési Emléktár Alapítvány szárnyai alatt újuló 656-os. Most a két utóbbiról lesz szó, ugyanis ezekről készült egy nagyon impresszív fotó:
Continue reading “Szegeden is felújítanak egy Bengálit, és eddig elég jól néz ki”
Sosem látott képek a frissen átadott Izabella hídról
Még októberben írtam meg, hogy milyen menő képek debütáltak a Lechner Fotórárban a frissen elkészült Bertalan hídról és környékéről, máris újabbak kerültek fel. Újabbak, amikre nehéz szót találni.
Amikor új fényképek jelennek akár a Lechneren, akár a Fortepanon, az valahogy azonnali vágyat ébreszt bennem, hogy az összeset megosszam itt veletek, de mindig az pár kép önmagában még nem állná meg a helyét, ezért elkezdem őket vizslatni. Hosszú percekig nézem őket, jegyzetelek róluk és nyomozok. Az a ház már olyan régen is megvolt, na de a mellette levőről még nem is hallottam, pedig tök szép, na és mi a helyzet azzal a gyönyörű fasorral a háttérben, hol van ma? Ezeken az oldalakon sohasem akármilyen meg bármilyen fotók jelennek meg. Az már önmagában garancia a minőségre és különlegességre, hogy forrásként azt írhatom oda, hogy Fortepan vagy Lechner Tudásközpont. És míg a Fortepanon inkább dominálnak a családi és amatőr felvételek, addig a Lechner Fotótár archívumába többnyire a nagy tervező vállalatok dokjellegű képei és tervrajzai kerülnek.
Ezúttal 1977 júniusában járunk, két évvel a Bertalan híd előtt, amikor is az UVATERV fotósai az éppen átépítés alatt álló, vagyis már elkészült Izabella felüljáró környékét járja be.
Ismét jár a villamos Újszegedre!
A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.
Múzeumba kerül egy szegedi Bengáli villamos
Az épp felújítás alatt álló Közlekedési Múzeum még az építkezés ideje alatt is folyamatosan bővíti gyűjteményét: most épp egy szegedi Bengálit vettek.
A szóban forgó villamos a szegedi 818-as számú, ami az egyik utolsóként elkészült darab a típusból, és 1978. és 2011. között szolgált a szegedi flottában. A múzeum két éve kezdett a magyar közlekedés elmúlt évtizedeit meghatározó járművek összegyűjtésébe.
„A Közlekedési Múzeum küldetésének tartja, hogy beszerezzen egy-egy példányt azokból a járműtípusokból, amelyek meghatározó szerepet játszottak az elmúlt évtizedekben a közösségi közlekedésben, és hozzátartoztak a magyar városok arculatához.”
A tervek szerint a kocsit szegedi fényezéssel fogják kiállítani a várhatóan leghamarabb 2022-ben megnyíló Közlekedési Múzeumban.
Elképesztő képekkel bővült a Fortepan
Egy kicsit talán félrevezető a cím, hiszen bárhányszor frissül a Fortepan, mindig elképesztő képek kerülnek fel, ahogy most is: ismét fantasztikus fotókkal lett gazdagabb az archívum, ezúttal Szalay Zoltán hivatásos fényképész 1900 felvételét digitalizálták, mely gyűjteményben megtalálható jó pár szegedi kincs is, ezekből szemezgetünk most.
Szalay a Rádió Újság és a Tükör magazin munkatársaként vált ismertté hazai körökben, és többször készített Szegeden is fotókat tudósításokhoz, például az 1970-es árvízi mentésről.
Elég király központot terveztek az SZKV-nak 1975-ben
Pár napja startolt el a Lechner Tudásközpont új projektje, a Lechner Fotótár, ahol 1945. utáni meg- és meg nem valósult építkezések digitalizált anyaga található meg.
Gyűjteményükben összesen 300.000 felvétel található, ennek még csak egy részét tették fel, de folyamatosan bővítenek.
Szegedről egyelőre csak két képet találni, mindkettő az un. „A szegedi Közlekedési Vállalat Komplex forgalmi telepének makettje” címmel. A tervet, vagyis a felvételeken látható makettet az UVATERV készítette, több minden azonban nem derült ki róla. A sajtóban sincs említése, így aki tud valamit, ne tartsa magában! Sajnos még az sem derült ki, hogy hová tervezték a 12 emeletes toronnyal spékelt telephelyet, ahol egyszerre vannak trolik és villamosok.
UPDATE: Nagy Mihály kicsit bővítette tudásunkat a sztorival kapcsolatban, a következőt írta:
„A komplex telep a mai Körtöltés utcai trolibusz telepre volt tervezve.
Akkori elképzelés szerint minden üzemegységet egy helyre vontak volna össze.
Mind a trolikat és a villamosokat és az irodistákat.
Megszűnt volna a Pulz utcai villamos kocsiszín és a Zrínyi utcai székház is.
Előnye lett volna, hogy csak egy “főműhelyet” és egy járműmosót kellett volna fenntartani, a szakembergárda egy helyre lett volna koncentrálva, és rugalmasabban lett volna foglalkoztatható.
Hátránya lett volna, a koncentráltság miatti zavarérzékenység.
A trolitelep közepén a ma is meglévő nagy beépítetlen terület lett volna a villamosok otthona.
Az irodaház (gondolom) a Körtöltés utcai kijárat mellé lett volna telepítve.
Összességében kár, hogy ez nem valósulhatott meg.
A makett sokáig a ma is meglévő Zrínyi utcai székház lépcsőházában volt tárolva, azután egyszercsak eltűnt.”
Köszi a kiegészítést!
A legjobb videoklip, amit valaha forgattak, a szegedi villamosokról szól
Ki ne ismerné a Fonográf együttes slágerét, az Első villamost, ami 1974-től minden városi ember fülében megfordul olykor? Ehhez a dalhoz készült egy unofficial klip is, amiben a 60-as évek sokak által elfeledni kívánt csodái, a Bengáli villamosok kapták a főszerepet.
A cikk címe persze erősen szubjektív, de mégis ki ne akarna az alábbi videó megtekintése után felpattanni egy ilyen szépségre és végigdöcögni vele a Kálvária sugárúton a naplemente felé?
Amikor forgalomba álltak a történelem legrosszabb villamosai Szegeden
Nincs olyan igaz szegedi, aki ne ismerné a Bengáli villamosokat. Bár már több, mint öt évtizede debütáltak, egészen 2011-ig a mindennapok részei voltak a szegedi síneken, és a mai napig teljesítenek nosztalgiajáratokat.
20 éve járnak a szegedi Tátrák
1997. május 8-án álltak forgalomba az ország akkor legmodernebb villamosai, a Tatra T6A2-esek Szegeden.
A te utcádban is járt villamos régen?
A szegedi villamoshálózat rengeteget változott az elmúlt több, mint 100 évben: 1908-as megnyílásakor a mára megmaradt vonalakon kívül még járt villamos Újszegedre és Petőfitelep felé is a Felső Tisza-parton például, de később épült vonal Dorozsmára és a mai Tisza teherpályaudvarra is. A hálózat legnagyobb nettó kiterjedését (azaz csak a vonalakat, nem pedig a különböző járatokat számolva) a hatvanas évekre érte. Ekkorra ugyanis már kiépültek a késői vonalak, mint az 1950-ben átadott 7-es, de még nem kezdték el felszámolni a ma már nem létezőket.