Vajon mennyibe kerülne ma felépíteni a Fogadalmi templomot? 100 millió? 100 milliárd? Forint? Euró? A kettő között, vagy sokkal több? Most utánajárunk!
A Fogadalmi templom felépítése a következőképpen is történhetett volna: eldöntik, hogy megépítik, a következő pár évben elkészül, felszentelik, kész. Ennél azonban jóval bonyolultabbra sikeredett a sztori. Átadása és megépítésének megfogalmazása között eltelt bő fél évszázad, újjáépült majdnem a teljes város, a végére belefolytunk egy gazdasági világválságba, meghalt a tervező és lefolyt az I. világháború is, mely után Szeged az ország közepéből a peremére került anélkül, hogy egy méterrel is arrább tette volna valaki a várost. 1879-ben a Tisza, 1920-ban pedig Trianon pusztította el Szegedet, mégis, 1930-ban átadták Magyarország harmadik legnagyobb vidéki templomát.
Hogyan építsünk katedrálist, ha szegények vagyunk, mint a templom egere? Ja, még templom sincs, bocs.
1900-ban Szeged külföldi útra küldte a városi főmérnököt, Tóth Mihályt, hogy tanulmányozza az 1850. után Európában épített templomok adatait és költségvetését. Tóth még az év végén javasolta a város vezetésének, hogy egy 3400 fős, gót, háromhajós csarnoktemplomot építsenek. Az építkezés költségeit ekkor 1.5 millió koronára tették, melyet a város 3500 hold föld (~20,1 km²) bérbeadásából kívánt fedezni.
Az építkezésre Schulek Frigyest kérték fel, aki egy év alatt tervezte meg az épületet, melynek terveit 1911-re nyújtotta be. Ezek alapján először 3.3 millió koronára rúgtak a költségek, majd a mérnöki hivatal pontosítása után kiderült, hogy „csak” 2.5 millióról van szó. A város visszautasíthatta volna ezt az összeget, azonban ragaszkodtak a neves Schulekhez, aki ekkorra már letett az asztalra egy Mátyás templomot, egy Halászbástyát és nem utolsó sorban egy Kakasos templomot, pedig volt még pár elképesztő terv, hogy milyen is lehetett volna az új templom.
Ezen felül tudjuk még, hogy a város 1928-ban félmillió pengős hitelt vett fel a Dóm berendezésének finanszírozására.
